Markó Béla volt RMDSZ elnök a magyarországi Klub Rádióban, a Bolgár György műsorában zajlott beszélgetés keretében arra utalt, hogy a kettős állampolgárság könnyű megszerzése is hozzájárult az erdélyi magyarság számának drasztikus csökkenéséhez. Mielőtt bárkin is pálcát törnénk, helyezzük csak kontextusba a dolgokat.
A 2022-es romániai népszámlálás eredményei, illetve részeredményei szépen kezdtek potyogni. Ha nincs épp Covid, orosz-ukrán háború, nyilvánvaló, hogy valamire való újságíró rákérdez egy-egy statisztikával kapcsolatban a politikusok véleményére. Ez alól az ex-politikusok sem kivételek, Markó Béla, bármennyire is eljátszotta hitelességét az átlag erdélyi magyar szavazó szemében, okos ember.
Markó elég okos ahhoz, hogy tudja: egy-egy komolyabb nyilatkozatát a sajtó átveszi, rágja, kiköpi, mindenképp viszonyul hozzá. Az RMDSZ aktuális vezetése egyébként diszkréten elengedte füle mellett a Markó féle állítást, lévén, hogy több szempontból is kényelmetlen számukra.
Kezdjük mindenképp azzal, hogy Markó Béla, Kelemen Hunor mestere. Politizálásában, startégiában, megnyilvánulásaiban gyakran Markóra emlékeztet, az egyetlen igazi különbség, hogy míg az aktuális RMDSZ vezérkar igencsak közeli viszonyt ápol a Fidesszel, a Markó Béla vonal kimondottan rossz viszonyban van Orbánékkal. Mondhatjuk, hogy Kelemen Hunornak nem illik belerúgni Markóba, és etikátlan is lenne.
Magyarországi médiaorgánumon elhangzó információkat (sajnos) nem lehet anélkül értelmezni, hogy megnéznénk, hova is húz az adott csatorna, szerkesztő: Bolgár György egyértelműen ellenzéki műsorvezető, aki mindig is a magyarországi bal oldal egyébként elég korrekt hangja volt. A Kossuth Rádión zajló Beszéljük meg, illetve a Klub Rádió Megbeszéljük műsora sokszor bal és jobb vélemények ütközésének színtere: a Markó Bélás beszélgetésnél azonban inkább egy közös elmélkedés zajlott, kis Putyinozással, Orbánozással, Kárpátalja visszacsatolásával kapcsolatban (az utóbbi témát egyébként reálisan körül járva).
Mit mondott Markó? Bolgár kérdésére, hogy hova tűntek a magyarok Erdélyből, Markó azt válaszolja, hogy ezt 30 év távlatából kell szemlélni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke hangsúlyozza, hogy 1990-től minden népszámláláson csökkent a magyarság száma. Egy kérdést is feltesz ezzel kapcsolatban: miért csökkent most jobban a szám, mint korábban? A választ is megadja, ami teljesen racionális: a kisebbség létszámának a csökkenésével gyorsabb a lemorzsolódás, ami szalonképes megfogalmazása annak, hogy ha kevesebb a magyar, nagyobb a beolvadás aránya – szociológusok erre az azonos etnikai csoportból történő párválasztás matematikai esélyének csökkenését, vagy valami hasonlóan hangzatos kifejezést használnának, ám a jelenség attól még ugyanaz. Markó azt is mondja, amit eddig is sejtettünk: a magyar lakosság öregebb.
A külföldi irányba zajló migráció jelenségét is érinti Markó, aki egyébként teljesen normálisan hozzáteszi, hogy az erdélyi magyaroknak Magyarország is célpont, hiszen a kultúra azonos, ráadásul az állampolgárság megszerzése sem nehéz. Markó hangsúlyozza, hogy tömeges kivándorlásról a magyarok körében nem tud és ezt követi majd az inkriminált mondat, mely szerint is úgy véli, hogy „hozzájárult a kettős állampolgárság fölvétele is, (…) amellyel számolni kell”. Ezt a mondatot azonban Markó nem támasztja alá tényekkel, csak vélekedésről van szó. A kettős állampolgárság intézményét egyébként árnyalja is, különösen egy Romániát is a schengeni térségbe integráló szerkezet formájában, ahol az állampolgárság szimbolikus. A gondolatot tovább is fűzi: mivel Romániában erősödött a magyarellenesség, a kisebbségben inkább dolgozik a szándék, hogy olyan országba menjen, ahol nem gond a magyarsága – Magyarországra. „Persze én most csak találgatok, amikor erről beszélek” – zárja a gondolatot Markó.
A kérdéses beszélgetés egyébként ITT hallgatható vissza:
https://www.klubradio.hu/adasok/de-hova-lettek-a-magyarok-erdelybol-131821
A Markó nyilatkozata körüli cirkusz egy kicsit sajtógenerált, mintsem reális: a legtöbb sajtóorgánum szenzációként reagált arra, hogy Markó a kettős állampolgárságot okolja. A magyarság számának csökkenése miatt – ami így nem jelenthető ki. A Transtelex (link), a Mandiner (link), meg a Krónika (link) cikkei is hangsúlyozzák azt, hogy Markó szerint ez csak egy kis része az oknak, azonban ez a kis részlet elveszik…
Amiről a Markó Bélás beszélgetés még szól, de kevesen lovagolnak rajta, az iskolázottságra vonatkozó gondolat: a román ajkúak esetében kb. 16% végez egyetemet, a magyarok esetében 12,5%. Markó szerint ez jó eséllyel nem azt jelenti, hogy a magyarok közt alacsonyabb lenne az egyetemet végzők száma, hanem sokkal inkább azt, hogy a hiányzó 3,5% Magyarországon végzi felsőoktatási tanulmányait, vagy az egyetem utáni továbbképzést.
Markó helyesen látja azt is, hogy az igazi probléma, hogy a magyarság aránya csökkent – bár ez sem ennyire egyértelmű, hiszen az előző népszámláláson 20 millió körüli lakója volt az országnak, ebből pedig 18 millió körüli volt a választói névjegyzékben szereplők száma. Egy elöregedő társadalom, amelyben csak 2 millió gyerek van… nos teljességgel elképzelhetetlen. Maradjunk az örök churchilli mondatnál: „csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”. Aki pedig Markó Bélán akar háborogni, hallgassa előbb végig a beszélgetést, mert máshova esik hangsúly, mint egy-egy clickbaitre írt címben.
Nagy Kálmán
