Remélhetőleg kiemelt fontosságú mozzanat zajlott le december eléjén: az Európai Parlament háromnegyedes többséggel fogadta el a Minority Safepack kezdeményezést, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el törvényeket a kisebbségek támogatására.
Nem újdonság, hogy az ügyet az RMDSZ színeiben induló Vincze Lóránt EP képviselő tűzte zászlójára -mindezt úgy, hogy az EU hangadó országaiban kevés szó esik az őshonos kisebbségekről, több európai tagállam is úgy tesz, mintha nem lennének nemzeti kisebbségei.
Arról, hogy Románia hol áll ebben a vonalban, más-más megfogalmazása van az Unió szinten hallható magyar, illetve román képviselőknek. A magyarok rendszerint a kisebbségek diszkriminációját hangsúlyozzák, a román felszólalók pedig mintaértékűnek tekintik Romániát a kisebbségi jogok megoldásában. EU szinten az igazság nagyjából középen van, hiszen elismerik a kisebbségek (itt hangsúlyosan a magyar kisebbség) létét, illetve komplexebb jogszabályok is garantálják az erdélyi magyarok jogait, amelyeknek javarészét be is tartják – ugyanakkor az erdélyi magyarság távolról sem élvez olyan szintű jogokat, mint a finnországi Åland-szigetek svéd lakossága.
Ilyen körülmények közt általánosan elfogadott, EU-n belüli jogszabályokat kialakítani nem lesz gyerekjáték – mint ahogy az sem volt egyszerű, hogy az érzékenységek kerülése végett kényes témával foglalkozzon az Európai Parlament. Az igazi kérdés az volt, hogy lényegében kényelmetlen kérdést, polgári kezdeményezésre hajlandó napirendre tűzni Brüsszel vagy elsumákolják a problémát.
A számokat tekintve kisebbségi szemszögből biztató eredmény született: 524 igen, 67 nem és 103 tartózkodással fogadták el a kezdeményezést. A számadatok érdekesek más szempontból is: 11 EU tagállamból, 1 123 422 aláírás érkezett az ügyben.
Vincze Lóránt szerint ez az eredmény annál is jelentősebb, mert járványidőben, a brexit alatt és a költségvetési vita mellett született meg a döntés. Az aláírások jelentős része érkezett Erdélyből, ugyanakkor ez nem lett volna elegendő – más országokban is érdeklődést keltett a téma.
Vincze Lóránt FUEN elnök a sajtóban arról is beszámolt, hogy a szavazást megelőző hónapokban a zöld frakciót leszámítva egyetlenegy alakulat sem akart határozatot a Minority Safepack kapcsán, beleértve az Európai Néppártot is. A szocialista frakció, Vincze elmondása szerint, kezdetekben határozottan ellenezte a kezdeményezést és leszögezték azt is, hogy nem fogják megszavazni – a szavazáson ehhez képest a frakcióból mindössze 8 képviselő tartózkodott (mindannyian a PSD színeiben), a liberális frakcióból ugyanakkor mindegyik PNL és két USR képviselő is tartózkodott (a frakció vezetője, Dacian Cioloș például megszavazta a tervezetet). A liberálisok visszafogottságára nyilvánvalóan hatással volt a 2020. december közepén zajló kormányalakítási tárgyalás is, a PNL vezetése láthatóan kerülte az RMDSZ-el történő konfrontálódást, valószínűsíthetően nem akarták a szövetséget olyan helyzetbe hozni, amely nehezítette volna a megegyezés lehetőségét. Az ellenszavazatokból három érkezett román EP képviselőktől (Traian Băsescu korábbi államfő esetében nem csak a diskurzus vált magyarellenessé, hanem kisebb-nagyobb cselekedetek is kísérik az átváltozást, például ebben az esetben is). Szlovákia visszafogottan járt el a kérdésben, Bulgária képviselői azonban határozottan ellenezték a kezdeményezést (Vincze ezt a török kisebbség jelenlétével magyarázza, akik a szervezeteik nevében nem tüntethetik fel a török szót sem – mindezt jogszabály korlátozza).
A legfontosabb kérdés mindezek mellett a jogszabályalkotás: az Európai Bizottságra a magyaroknak lényegében elhanyagolható ráhatása van, azaz eredmény borítékolása egyelőre lehetetlen. Vincze Lóránt elmondása szerint januárban lehet konkrétumokról beszélni, de ez megközelítőleg 1-1,5 éves törvényhozási procedúra, amelyet majd akár EP-n belüli viták is kísérnek.
Nagy Kálmán
