Categories
Magyar típusú találkozás

Márki-Zay Péter: alternatíva a magyar-magyar viszonyra?

Kérem az olvasót, hogy amennyiben Orbán Viktort tartja Magyarország számára az egyetlen elfogadható miniszterelnöknek, egy kicsit tegye félre a meggyőződését. Magyarország miniszterelnöke mindig az a személy, akit az ország választói, illetve az a részük, aki hajlandó elmenni voksolni, megválaszt.

Van egy érdekes beszélgetés a Transindex szerkesztője, Kulcsár Árpád és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnökjelölt közt: (https://itthon.transindex.ro/?cikk=29237).
A beszélgetés két fontos kérdést jár körbe: egy ellenzéki győzelem esetében mi történik a határon túliak támogatásával, illetve milyen legyen a határon túliak jogi státusa a folytatásban.

A határon túli magyarsághoz jelen pillanatban két típusú viszonyulás van: Gyurcsány Ferenc, illetve Dobrev Klára által fémjelzett Demokratikus Koalíció, akik módosítanák az alkotmányba foglalt szavazati jogot, illetve az Orbán Viktor és a Fidesz által képviselt, aktív szavazási részvételt ösztönző irány. Nem merem kijelenteni, hogy egyik vagy másik álláspont helyesebb, hiszen itt egy doktrínai kérdés van: létezhet-e két típusú jogkörrel járó állampolgárság vagy sem. Mindkettőre van példa és innentől a válasz inkább ízlés kérdése: azt is el kell mondani, hogy Magyarország, illetve a magyarság kultúrnemzeti koncepciója, azaz, hogy magyar az, aki a magyar kultúrában szocializálódott, inkább a választójoggal együttjáró állampolgárságot tenné indokolttá.

Ez a kultúrnemzetiség doktrínai szinten jól hangzik, azonban gyakorlatban csak a Fidesz tett lépéseket annak érdekében, hogy a magyar kultúrát vagy méginkább: magyarságot anyagilag is támogassa. Vitatható, hogy mennyire volt ebben önös érdek, hiszen számítanak a határon túliak szavazatára, de érdek ide vagy oda, nyújtottak jelentős segítséget, tényleg nagy számú oktatási intézményt, stadiont és sok egyebet építettek Erdélyben (is). Ilyenre eddig nem volt precedens, vélhetően a választások után sem hagynák abba, amennyiben kormányon maradnak. Az ellenzék esetében ugyanezeket a csapokat eléggé gyengén csepegtették, így a határon túliak jogosan aggódhatnak.

A Fidesz után, a Kulcsár interjúban elsőként Márki-Zay mondja ki, hogy komoly támogatást kell juttatni a magyar embereknek – még akkor is, ha a Fidesz fétiseként ismert stadionépítéseket leállítaná. (Hogy az erdélyi magyarság identitásmegőrzésében lehet-e szerepe a futballnak, arról születhetne egy tanulmány, minden esetre, ha őszinték vagyunk, nem anyaországi, állami támogatáson kellene működjenek a fociklubok.) Egyetemek, vállalkozásfejlesztések, netalán egyházi támogatások viszont részesülhetnek ilyen támogatásokban – ez nyilván indokolt.

A beszélgetésnek van egy másik, igencsak fontos eleme is: állandó képviseletet biztosítani a határon túli magyaroknak. Itt azért látszik, hogy tulajdonképp jobboldali gondolkodású politikusról van szó, nyilván a szó doktrínai értelmében. A baloldal legnagyobb gondja az volt, hogy nem tudott viszonyulni a nemzetiségi kérdéshez. Sokan a nyugati trendekhez igazodva mindent negatívnak ítélnek meg, ami nemzeti, ez azonban a magyarság esetében azért nem helytálló, mert azok a folyamatok, amelyek pl. Németország esetében nemkívánatossá tették a nemzetiségi kérdést részint nem történtek meg, részint pedig késtek, késnek. (Igaz ez több Kelet-európai országra: gondoljunk pl. a BLM mozgalomra, amihez egyszerűen nincs az érintett kisebbség jelen ezekben az országokban.) Ebben a kontextusban a nemzet szó más értelmezést kap: ha kultúrnemzetről beszélünk, akkor a szimbolikus képviselet indokolttá válik.

(Hogy gyakorlatban, hogyan festene a magyarországi parlamenti képviseletért zajló előválasztás határon túl, az már kicsit sci-fi irodalomba illő, de ez másodlagos kérdés: ha igazi, nemzeti vonalban gondolkodunk, akkor ez a lépés fontos.) Márki-Zay-nak van még egy fontos megállapítása, ami pozitívan tud az erdélyi emberek fülében csengeni: szakít azzal a jelenlegi, magyarországi ellenzéki magyarázattal, hogy a Fidesz a határon túliak segítségének köszönhetően nyert választást. Itt csatolnék vissza ahhoz, amit az írás elején leszögeztem: Magyarországnak olyan miniszterelnöke, kormánya van, amelyet megválasztanak a magyarországiak. Ezt nem tudja lényegében a határon túli magyarság befolyásolni – bár éppen a 2022-es választáson látok esélyt arra, hogy a határon túliak tudjanak a mérleg nyelve lenni. Minden esetre a magyarországi politikust nem zavarja ez az esély, elég határozottan áll ki a teljes jogkör megőrzés mellett.

Jó kérdés, hogy mi vár akkor a Fidesznek egyértelműen behódolt RMDSZ-re, ha az ellenzék győz. Politikai bravúr lesz helyezkedni, bár illemből a Fidesz mellett kellene kiállniuk: kérdés, hogy ezek mellett mit tudnak majd elérni, egyáltalán mire lesz igényük. Az erdélyi magyarságnak lényegében a Fidesz a kedvezőbb szervezet, a túlnyomó többség szimpátiáját bírják is. A kívánatos azonban mégis az lenne, ha az erdélyi magyarság saját, független támogatásrendszert tudna építeni, lehetőleg politikafüggetlen forrásokból. Erre viszont nincs akarat, sőt megkockáztatom, ereje sem.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyarországi beruházások mértéke, mikéntje mindenképp átalakulna egy Márki-Zay győzelemmel, az irányt azonban még nem lehet sejteni. Látatlanban a támogatások mértékének a csökkenésére, illetve egy RMDSZ dorgálásra számítanék, hiszen a Kolozsvári vezérkar egyértelműen a Fidesznek szurkol. Egy ellenzéki győzelem ezt a viszonyrendszert tudná átrendezni: lehet nem is lenne baj.

Nagy Kálmán

Categories
Hírek magyarul

Karácsony Gergely: Legalább az igazságügyi miniszternek le kell mondania a Pegasus-ügy miatt

Legalább az igazságügyi miniszternek távoznia kell a Pegasus-ügy miatt Karácsony Gergely szerint. Budapest főpolgármestere a brit The Guardiannek adott interjújában szólította fel lemondásra Varga Juditot.

Nincs két hete, hogy a Forbidden Stories tényfeltáró kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány is egy izraeli cég kémprogramja segítségével figyelt meg oknyomozó újságírókat és kormánykritikus politikusokat.

A nemzetközi nyomozásban hónapokig dolgozott 10 ország 17 újságjának több mint 80 újságírója. A telefonokat az Amnesty International technológiai laborja vizsgálta meg.

A tényfeltáró riport szerint legalább 180 újságírót hallgattak le telefonjukon keresztül világszerte, köztük Magyarországon a Direkt36 két munkatársát, de a megfigyeltek között voltak a brutálisan meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi rokonai és ismerősei is.

A magyar kormány eddig érdemben nem kommentálta az ügyet: álbotrányként, hisztériakeltésként, sajtóhírként beszéltek róla.

Az igazságügyi miniszter korábban a Le Monde-nak adott interjújában provokációnak nevezte, amikor azt kérdezték tőle: engedélyezné-e egy újságíró megfigyelését? Varga Judit később a Telexnek azt mondta, ő a jogszabályok betartásáért felel – titkos információgyűjtésre Völner Pár államtitkár adhat, vagy tagadhat meg engedélyt.

Forráso: hu.euronews.com

Categories
Internationale

Primarul Budapestei: „Cel puțin ministrul justiției trebuie să demisioneze”

Scandalul Pegasus, privind folosirea unui soft de spionaj de către guvernul maghiar pentru a supraveghea jurnaliști, trebuie să se încheie cu demisii, susține opoziția maghiară, care acuză o mușamalizare, relatează The Guardian.

„Cel puțin ministrul justiției trebuie să demisioneze”, a afirmat primarul Budapestei și principalul contracandidat al lui Viktor Orban în alegeri, Gergely Karácsony.

Luni seară, circa 1.000 de persoane au manifestat împotriva guvernului privind scandalul Pegasus.

„Acest scandal arată că nu mai putem vorbi despre stat de drept în Ungaria”, a declarat Anna Donath, parlamentar al opoziției, pentru AFP. „Solicitarea noastră este demisia guvernului”.

Ministrul justiției, Judit Várga, a refuzat să răspundă când a fost întrebată despre folosirea programului Pegasus, dar a transmis că „fiecare țară are nevoie de astfel de instrumente”. Ea nu a motivat care ar putea fi justificarea securității naționale pentru supravegherea jurnaliștilor, a oamenilor de afaceri sau a politicienilor.

Săptămâna trecută, procuratura de la Budapesta a deschis o anchetă penală privind colectarea neautorizată de informații secrete. Puțini se așteaptă însă ca acest lucru să producă rezultate reale, în timp ce opoziția acuză guvernul că ignoră dezvăluirile.

Un consorțiu format din 17 organizații media internaționale a publicat duminică o anchetă despre un software dezvoltat de compania israeliană NSO Group, denumit Pegasus, care a permis guvernelor sau altor clienți ai companiei să spioneze la nivel global cel puțin 180 de jurnaliști, 600 de politicieni, 85 de activiști pentru drepturile omului și 65 de oameni de afaceri din diferite țări.  Soft-ul Pegasus funcționează ca un virus, deoarece odată ce a fost introdus în telefonul mobil, permite accesul atacatorului la toate bazele de date stocate pe dispozitiv, cum ar fi mesaje, numere de telefon, fotografii, date GPS, camera foto și poate chiar asculta apelurile unei persoane. Investigația consorțiului se bazează pe o listă obținută de organizația media franceză nonprofit Forbidden Stories și Amnesty International. Lista conține, potrivit acestora, aproximativ 50.000 de numere de telefon selectate de către clienții NSO Group încă din anul 2016, ca potențiale ținte ale spionajului.

Surse: libertatea.ro, g4media.ro.

Categories
Internationale Stiri

Ungaria: Înființarea filialei Universității Fudan la Budapesta a generat un scandal aproape comic

Guvernul lui Viktor Orbán și opoziția unită din Ungaria sunt în centrul unui război ideologic major, transmite Bloomberg. După ce Orbán a bătut palma cu Beijingul pentru a înființa la Budapesta campusul unei universități chineze, primarul de opoziție al Budapestei vrea să redenumească străzile din jurul campusului.

Numele noi propuse de primar? Strada Free Hong Kong, Strada Dalai Lama și Strada Martirilor Uiguri – toate alese special pentru a irita China.

Forțele unite de opoziție din Ungaria boicotează deschiderea campusului universității Fudan, susținând că un asemenea eveniment e emblematic pentru ruperea țării, sub regimul Orbán, de valorile democratice occidentale.

Subiectul universității chineze a încins atmosfera la Budapesta înaintea alegerilor parlamentare de anul viitor. Guvernul Viktor Orbán vrea să finanțeze deschiderea campusului Fudan printr-un împrumut luat de la o bancă chineză – adică exact rețeta folosită de Beijing în toată lumea pentru a-și avansa agenda politică și economică.

Mișcarea lui Orbán vine după ce guvernul său a forțat plecarea din țară a Universității Central-Europene, fondată de George Soros.

Gergely Karácsony, primarul Budapestei și principalul adversar politic al lui Viktor Orbán, a declarat că „utilizăm spațiul de manevră politică pe care îl avem la dispoziție pentru a susține idealurile libertății și solidarității. Asta nu exclude o colaborare pragmatică cu China, dar să folosim banii contribuabililor pentru a construi Universitatea Fudan e prea mult”.

Universitatea Fudan, care urmează să își construiască la Budapesta filiala, a șters din carta sa universitară în 2019 expresia „libertatea de gândire” și a înlocuit-o cu o referință la liniile ideologice ale Partidului Comunist Chinez, potrivit Bloomberg.

Sursa: g4media.ro

Foto: oenoanda.blogspot.com