A Lénárd András üzletember által fémjelzett Csíki Sör (Igazi Csíki Sör, Tiltott Csíki Sör) pár év tevékenység alatt szépen kinőtte magát úgy Erdélyben, mint Magyarországon, sőt a Kárpátok határain túl is.
A cég marketingjének ebben komoly szerepe volt: ezt javarészt a Székelyföldön jelenlévő magyar-román ellentétek, közhelyek meglovagolásával tették, igaz, etikailag kifogásolható módon. Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez.
Válasszunk nevet
Székelyföldön a sörnek nincs akkora hagyománya, mint Bajorországban, Csehországban, Belgiumban. Ez különösebben nem okoz bajt, történetet lehet kitalálni arról, hogy mikor is kezdődött a hazai sörfőzés – hiszen az ellenkezőjét nehéz bebizonyítani, meg tényleg főztek ügyesebb portákon sört, csak éppen nem ez volt a kedvenc ital. A sör elterjedése az iparosodással érkezett Székelyföldre is, itt is inkább az erőltetett iparosodási szakasz hozta el a szocializmus ideje alatt az olcsón és szélesebb körök számára elérhető sörfogyasztást. A Csíki Sör évszázados sörkészítési hagyományt említ, ami ilyen értelemben azért füllentés. No, de ennyi baj legyen, nézzük a névválasztást. Ha van egy jól működő brand, érdemes azt választani egy ismeretlen név helyett. Székelyföldön volt egy fő alatt élő brand: a Csíki Sör. Helyi jellegzetesség, hogy szeretjük a dolgokat lefordítani románból, így Ciuc sört magyar kuncsaft nem kért magyar pincértől, csak Csíki sört. Ez aztán kiterjedt a magyarlakta vidékekre szerte az országban. A Csíki sörnek jó volt az ázsiója, hiszen vagy a Ciuc vagy a Harghita termék jó minőségű volt. (Szubjektív, de ez addig tartotta magát, ameddig a Heineken rá nem tette a csíkszeredai sörgyárra a kezét és a termelést nem helyezte át Bukarestbe. 2010 környékére tehető, hogy a legtöbb hazai sörgyártó már intenzíven alkalmazta a gyorsérlelést, ami hatékonyan csökkenti a sör elkészítésének idejét és költségeit – közép besorolású termékről lévén szó, a minőségi romlás nem volt igazán érzékelhető az ízben.) Lénárd András a Lixid Project SRL. cégével innen lovagolta meg a nevet: mivel hivatalosan nem létezett Csíki Sör, ezért bejegyezte a márkát. Jogilag nehezen kifogásolható (bár a Heineken megpróbálta, viszont Magyarország kormányával gyűlt meg a baja, ahol majdnem betiltották a Heineken forgalmazását – úgyhogy inkább ejtették a kérdést). A folyamatból ingyenes hírverést kapott a Csíki Sör.
Hogyan használjunk fel nemzeti indulatokat promóciós célra?
Mit szeret a székely? Magyarkodni, párdon, székelykedni. Meg sört inni. Kombináljuk a kettőt. Lénárdék kommunikációsai minden, a céget érő támadást nemzetiségi kérdésként fordítanak le. A román bíróság betiltotta a székely sört – ilyen és hasonló szlogeneket közöltek. Annak a természetességéről, hogy mondjuk Romániában az afgán bíróság nem tud döntéseket hozni, lazán megfeledkeztek. A fogyasztók pedig itták a cég minden szavát és itták mellé a sört is, székely öntudatból megtámasztva. A székelykedés rendesen hozta a cég kasszájára a pénzt, nőtt is a cég. Mi a baj ezzel? Üzleti logika alapján semmi, etikailag meg… de hát kit zavar az etika 5 sör után.
Ingyen reklám a diverzifikált termékpalettának
A Csíki Sör mellől szépen nőttek ki a különböző termékek: chips, kolbász, sörözők és fesztivál. Lénárdék zseniális érzékkel tudják belőni, hogy miből van hiány, tavaly például jóformán csak ők tartottak koncerteket. Van ebben valami székely keménylegényes hozzáállás, ami könnyen bruttósítható. Persze jó a termékkapcsolás is, hiszen a sörhöz söröző, a sörhöz fesztivál, a sör mellé chips… Működik. Annál is inkább, hogy a termékeket okosan árazzák be, valamelyest a prémium vonal alatt – ami de facto középminőséget jelent, de hát ebből lehet sokat eladni. A cég kísérletezési merészsége tulajdonképp dicséretet érdemel: borsikabogyós, szarvasgombás, barnasörös csipsz, a megmaradt sörből készített erős ital, meg tényleg minden… szar megtalálható a felhozatalban. Az utóbbi konkrétan is: a honlapjukról rendelhető konzerv medvetrutyi. (100% székely medvéktől, mert nyilván, a medve is magyar nemzetben gondolkodik.)
Sajtóközlemény
Az alábbi „sajtóközleményt” szó szerint a cég Facebook oldaláról másoltuk ki:
A mai nap a román hatóság leállíttatta a Csíki Csipsz termékek gyártását és forgalmazását, mivel 33 termék csomagolásán a gyártás helyszíneként Székelyföld van megnevezve, nem pedig Románia. Az azonnali leállítást Dan Tanasă román szélsőjobboldali aktivista feljelentése után rendelték el.
A román hatóság felszólította továbbá a Csíki Sör Manufaktúrát is, hogy a Székelyföld megnevezést cserélje le Romániára.
A döntés ellen mindkét székelyföldi cég fellebbez és a gyártással, valamint a forgalmazással nem állnak le.
A Csíki Csipsz és Csíki Sör Manufaktúra munkaközössége Dan Tanasă úrnak kívánja, hogy “igyon rá a medve vizet” .
Ha belelátnék én a könyvelésbe
A székely embernél nagyon működik a „nem szabad, tehát annál inkább csináljuk” hozzáállás. Ha betiltják a Székelyföld szó miatt a csipszet, akkor annál inkább fogják venni – legalább is ilyen irányú a logika. A szövegből visszaköszön minden, amit korábban láttunk már: a magyarkodás (román hatóság), a finom, de célzott csúsztatások (pl. nem határozzák meg, hogy a fogyasztóvédelem az elkövető). A kedvencem az alábbi mondat: A román hatóság felszólította továbbá a Csíki Sör Manufaktúrát is, hogy a Székelyföld megnevezést cserélje le Romániára. Mint tudjuk Székelyföld nem Románia. Na. Ha ez nem elég hazafias, akkor mi lenne az. Ez csak jót kell tegyen az eladásoknak. Egyébként a szóban forgó Dan Tanasă, szélsőséges „jogvédőnek” is hajtja a malmára a vizet, ha a magyarok szidják. Ezt hívják win – win helyzetnek. Ha ő szidja a céget, akkor az csak jó lehet, hiszen mindig olyan dolgokba köt bele, ami a székelyföldi magyaroknak fontos. Nos így lett Tănasă a Csíki Sör nagykövete.
Végezetül
Kell-e feszegetni a határokat? Marketing logika szerint mindenképp. Legyen új, merész. Ezt a Csíki Sör hozza. Ha nem lennének a csúsztatások, akkor igazán vagány is lehetne az egész. Jogszabály szerint viszont téved a cég. Egy régiót (legyen az elismert, vagy sem) nem lehet országként feltüntetni a csomagoláson. Egy bajor sört is kézbe vettünk ez alkalomból, ahol a Bayern szót írja az üvegen, de rögtön utána a Deutschland szót is. Ez EU-s szabályzás. A Csíki termékeket azért vígan gyártják, és nagy a gyanúm, hogy a jogi hercehurca az eladásoknak jót fog tenni.
Személyeskedéssel búcsúzom
Az olvasónak nem kell egyetérteni velem, de a cég söreit nem tartom jónak. Ez ritkán fordult még elő kézműves termékekkel. Hajlamos vagyok ugyanis a sört nemzeti érzések nélkül, a sör élvezetéért fogyasztani, mert zamatosnak, karakteresnek érzem az ízét. A Csíki Sör, legyen az igazi, tiltott, vagy Ciuc… nem tesz eleget ennek az elvárásomnak. Igaziból azt a pillanatot várom, amikor kiderül: ez a sör már réges-régen nem kézműves. Nem mintha a minőséget ez megjavítaná, csak nem szeretem, ha olyasmit állítanak egy termékről, ami nem igaz. A többi… az sajnos csak hab.
Nagy Kálmán
