Categories
Magyar típusú találkozás

Márki-Zay Péter: alternatíva a magyar-magyar viszonyra?

Kérem az olvasót, hogy amennyiben Orbán Viktort tartja Magyarország számára az egyetlen elfogadható miniszterelnöknek, egy kicsit tegye félre a meggyőződését. Magyarország miniszterelnöke mindig az a személy, akit az ország választói, illetve az a részük, aki hajlandó elmenni voksolni, megválaszt.

Van egy érdekes beszélgetés a Transindex szerkesztője, Kulcsár Árpád és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnökjelölt közt: (https://itthon.transindex.ro/?cikk=29237).
A beszélgetés két fontos kérdést jár körbe: egy ellenzéki győzelem esetében mi történik a határon túliak támogatásával, illetve milyen legyen a határon túliak jogi státusa a folytatásban.

A határon túli magyarsághoz jelen pillanatban két típusú viszonyulás van: Gyurcsány Ferenc, illetve Dobrev Klára által fémjelzett Demokratikus Koalíció, akik módosítanák az alkotmányba foglalt szavazati jogot, illetve az Orbán Viktor és a Fidesz által képviselt, aktív szavazási részvételt ösztönző irány. Nem merem kijelenteni, hogy egyik vagy másik álláspont helyesebb, hiszen itt egy doktrínai kérdés van: létezhet-e két típusú jogkörrel járó állampolgárság vagy sem. Mindkettőre van példa és innentől a válasz inkább ízlés kérdése: azt is el kell mondani, hogy Magyarország, illetve a magyarság kultúrnemzeti koncepciója, azaz, hogy magyar az, aki a magyar kultúrában szocializálódott, inkább a választójoggal együttjáró állampolgárságot tenné indokolttá.

Ez a kultúrnemzetiség doktrínai szinten jól hangzik, azonban gyakorlatban csak a Fidesz tett lépéseket annak érdekében, hogy a magyar kultúrát vagy méginkább: magyarságot anyagilag is támogassa. Vitatható, hogy mennyire volt ebben önös érdek, hiszen számítanak a határon túliak szavazatára, de érdek ide vagy oda, nyújtottak jelentős segítséget, tényleg nagy számú oktatási intézményt, stadiont és sok egyebet építettek Erdélyben (is). Ilyenre eddig nem volt precedens, vélhetően a választások után sem hagynák abba, amennyiben kormányon maradnak. Az ellenzék esetében ugyanezeket a csapokat eléggé gyengén csepegtették, így a határon túliak jogosan aggódhatnak.

A Fidesz után, a Kulcsár interjúban elsőként Márki-Zay mondja ki, hogy komoly támogatást kell juttatni a magyar embereknek – még akkor is, ha a Fidesz fétiseként ismert stadionépítéseket leállítaná. (Hogy az erdélyi magyarság identitásmegőrzésében lehet-e szerepe a futballnak, arról születhetne egy tanulmány, minden esetre, ha őszinték vagyunk, nem anyaországi, állami támogatáson kellene működjenek a fociklubok.) Egyetemek, vállalkozásfejlesztések, netalán egyházi támogatások viszont részesülhetnek ilyen támogatásokban – ez nyilván indokolt.

A beszélgetésnek van egy másik, igencsak fontos eleme is: állandó képviseletet biztosítani a határon túli magyaroknak. Itt azért látszik, hogy tulajdonképp jobboldali gondolkodású politikusról van szó, nyilván a szó doktrínai értelmében. A baloldal legnagyobb gondja az volt, hogy nem tudott viszonyulni a nemzetiségi kérdéshez. Sokan a nyugati trendekhez igazodva mindent negatívnak ítélnek meg, ami nemzeti, ez azonban a magyarság esetében azért nem helytálló, mert azok a folyamatok, amelyek pl. Németország esetében nemkívánatossá tették a nemzetiségi kérdést részint nem történtek meg, részint pedig késtek, késnek. (Igaz ez több Kelet-európai országra: gondoljunk pl. a BLM mozgalomra, amihez egyszerűen nincs az érintett kisebbség jelen ezekben az országokban.) Ebben a kontextusban a nemzet szó más értelmezést kap: ha kultúrnemzetről beszélünk, akkor a szimbolikus képviselet indokolttá válik.

(Hogy gyakorlatban, hogyan festene a magyarországi parlamenti képviseletért zajló előválasztás határon túl, az már kicsit sci-fi irodalomba illő, de ez másodlagos kérdés: ha igazi, nemzeti vonalban gondolkodunk, akkor ez a lépés fontos.) Márki-Zay-nak van még egy fontos megállapítása, ami pozitívan tud az erdélyi emberek fülében csengeni: szakít azzal a jelenlegi, magyarországi ellenzéki magyarázattal, hogy a Fidesz a határon túliak segítségének köszönhetően nyert választást. Itt csatolnék vissza ahhoz, amit az írás elején leszögeztem: Magyarországnak olyan miniszterelnöke, kormánya van, amelyet megválasztanak a magyarországiak. Ezt nem tudja lényegében a határon túli magyarság befolyásolni – bár éppen a 2022-es választáson látok esélyt arra, hogy a határon túliak tudjanak a mérleg nyelve lenni. Minden esetre a magyarországi politikust nem zavarja ez az esély, elég határozottan áll ki a teljes jogkör megőrzés mellett.

Jó kérdés, hogy mi vár akkor a Fidesznek egyértelműen behódolt RMDSZ-re, ha az ellenzék győz. Politikai bravúr lesz helyezkedni, bár illemből a Fidesz mellett kellene kiállniuk: kérdés, hogy ezek mellett mit tudnak majd elérni, egyáltalán mire lesz igényük. Az erdélyi magyarságnak lényegében a Fidesz a kedvezőbb szervezet, a túlnyomó többség szimpátiáját bírják is. A kívánatos azonban mégis az lenne, ha az erdélyi magyarság saját, független támogatásrendszert tudna építeni, lehetőleg politikafüggetlen forrásokból. Erre viszont nincs akarat, sőt megkockáztatom, ereje sem.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyarországi beruházások mértéke, mikéntje mindenképp átalakulna egy Márki-Zay győzelemmel, az irányt azonban még nem lehet sejteni. Látatlanban a támogatások mértékének a csökkenésére, illetve egy RMDSZ dorgálásra számítanék, hiszen a Kolozsvári vezérkar egyértelműen a Fidesznek szurkol. Egy ellenzéki győzelem ezt a viszonyrendszert tudná átrendezni: lehet nem is lenne baj.

Nagy Kálmán

Categories
Magyar típusú találkozás

Dobrev Klára, minden magyar miniszterelnöke

Az egyik legbefolyásosabb politikai szakportál, a Politico szerint a Fidesz nyeri majd a 2022-es választásokat, egy paraszthajszállal. De vajon így lesz-e? Eljön a pillanat, amikor tényleg a határon túliak döntik el, hogy melyik politikai alakulat lesz a legerősebb Magyarországon? És ha Dobrev Klára lesz a miniszterelnök, akkor mi lesz a kettős állampolgárokkal? Mit gondol minderről egy átlagos erdélyi magyar?

Az világos, hogy a 2022-es választás nehezebben vehető akadály lesz a Fidesz számára Magyarországon, mint az utóbbi három választás bármelyike. Itt minden lépés számít, a Covid helyzet pedig egy pillanat alatt átírhatja az eredményt, leginkább a Fidesz számára negatívan.

A korábbi elsöprő Fidesz győzelmek, ha nem is teljes egészében, de nagyban függtek az ellenzéki pártok összefogásképtelenségétől. Magyarra fordítva, az ellenzék nem volt hajlandó egy falatnyi koncról sem lemondani azért, hogy az Orbán Viktor által vezetett alakulatot ne engedjék győzni.

Magyarországon az ellenzék éppen ezekben a napokban tart előválasztást, amelynek kategorikus győztese nincs, jó eséllyel nem is lehet, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Dobrev Klára lehet az a név, amely mögött a magyarországi baloldal felsorakozik. Ez a Fidesznek nagyban megkönnyítené a dolgát, ugyanis Dobrev a legsebezhetőbb mindegyik jelölt közül.

Szubjektív állítás, de az ellenzék kicsit későn látott munkának, nem építettek fel egy ellenfelet, illetve egy olyan 4-5 főből álló csapatot, akik egységes oldalra tudják állítani a Fidesz ellentábort. A Jobbik elbukta az utolsó választást, a bázisukból elvesztett szavazók tábora javarészt a Fideszre szavaz – egyszerűen közelebb áll hozzájuk ideológiailag a kormánypárt.

A baloldali pártok viszont javarészt a főváros támogatását élvezik, de az ő szavazataik megoszlanak a már említett Dobrev Klára, Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, a relatív ismeretlen Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom arca, a Jobbikos Jakab Péter és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke között. Ebből a társaságból a szélsőjobból megszőkített Jobbik kilóg, de ez az ellentmondás egyelőre nem zavarja túlzottan az ellenzéket, egyelőre megingathatatlannak látszik az elképzelés, hogy a Fideszt bármi áron meg kell állítani.

Egyelőre.

Nincs ugyanis semmi garancia arra, hogy az előválasztás után az egyik vesztes játékos sem rúgja fel a korábban lefektetett szabályokat, mert magának jobb pozíciót remél. (Vagy előzetesen külön alkut köt a Fidesszel.)

Jelen pillanatban úgy tudjuk, hogy Dobrev Klára 33,9%, Karácsony Gergely 28,6%, Márki-Zay Péter 20,7%, Jakab Péter 13,3%, Fekete-Győr András pedig 3,5% szavazatot szerzett meg az előválasztásokon.

Az eredmény egyébként sokat segít a Fidesznek, amely eddig a médiaapparátusával Jakab Istvánra és Fekete-Győrre koncentrált – a határon túliakat célzó Pesti Srácok már javában átnyergelt az első három helyezettre, de az index.hu portál és a többi médiaorgánum is diszkréten irányt váltott.

Mire lehet számítani? Jó eséllyel komolyabb meccsre, mint az utolsó ciklusban: ha a Fidesz nyer, nem lesz fölényes, előfordulhat, hogy megtérül a határon túli magyarságba fektetett energiája. Erdélyben, különösen Székelyföldön feltétlen Fidesz szavazó azok többsége, aki élni is fog a magyarországi választásokon való részvételi jogával. Erre rájön az is, hogy amennyiben Dobrev nyeri az előválasztást Erdélyben, a magyarországi baloldalt támogatók sem fogják hangosan támogatni.

Dobrev Klára az erdélyi magyarság számára ugyanis kategorikusan elfogadhatatlan. A DK határozottan az MSZP korábbi, egészen könnyedén határon túli magyarságellenes diskurzusát folytatja, a külhoniak szavazási jogának megszüntetésétől egészen a támogatások megvonásáig. Dobrev Klára a korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége – Gyurcsánynak meg azt Erdélyben soha nem bocsátják meg, hogy a kettős állampolgárság intézménye ellen lépett fel miniszterelnöksége idején, 2004-ben, amikor a népszavazás december 5-én érvénytelen lett.

Magyarországi belviszonyok szempontjából is ideális ellenjelölt Dobrev, éppen a férje okán – a karaktergyilkosságra első osztályú alany, amit a Fidesz nem is fog kihagyni.

Az erdélyi magyarságnak ráadásul anyagi érdeke is fűződik a Fidesz győzelméhez: számos támogatás, projekt, beruházás zajlik, amelyet magyarországi pénzből finanszíroznak – ez egy Fidesz buktával odalenne.

Az ellenzék összefogása lényegében a Fidesz szempontjából a legnagyobb ellenség, amit egyelőre külön-külön, személyre szóló támadásokkal kezelnek, de jó eséllyel más fronton is megpróbálnak majd éket verni ebbe az amúgy is túl sok szereplős koalícióba. Hogy melyik lesz a gyenge láncszem, azt nem lehet még tudni, de az elkövetkező hónapokban garantáltan fény derül arra is: az előválasztások második-harmadik helyezettje jó célpontnak látszik.

Nagy Kálmán