Categories
Magyar típusú találkozás

Nemzeti ünnep okán: márciusi sárdobálás

Sepsiszentgyörgy, illetve Székelyudvarhely polgármestereit is megbirságolta a Kovászna-, illetve Hargita megyei kormányhivatal. Az ok ezúttal is az, hogy március 15-e alkalmából nem tűzték ki, csupán a magyar nemzeti lobogót a városok központjába.

A büntetés szokásos, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ha ez az ára a nemzeti ünnepnek, akkor ő kifizeti minden évben. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere olcsóbban úszta meg, a székely anyavárosban csak 5000 lejbe kóstált a zászlókifüggesztés, amire a polgármester azt nyilatkozta, hogy „Hagyományőrzés terén jól állunk. Mi hagyományainkhoz híven ünnepelünk, ők hagyományaikhoz híven bírságolnak.”

Ez a mi és az ők fogalom nagyjából hűen mutatja azt, hogyan viszonyulnak egymáshoz az intézmények: a prefektusi hivatal és a polgármesteri szék közt nincs nagy szeretet egyik székelyföldi megyében sem.

Vox populi, vox dei elven működik az önkormányzat, prefektrúra, nemzeti kérdésekben mindenképpen. Olyan kártya, amit az elöljárók mindenképp ki kell játsszanak, elvégre bizonyíthatják, hogy jó magyarok, jó románok, a saját táboruk felé plusz pontokat gyűjtenek.

Nem kisebb személy, mint az aznap Moldova köztársaságban frissen non grata-nak nyilvánított George Simion sétált Sepsiszentgyörgy központjában, ahol a magyar zászlók között kifejtette, hogy elismeri a magyarok nemzeti ünnepének fontosságát, de azért azt mégsem lehet, hogy Románia szívében, román zászló nélkül legyen kitéve a magyar. Van erre törvény is, a törvényt meg … (és így ment ez vaskos perceken keresztül).

Simionnal kapcsolatban két észrevételt szúrjunk ide. 1. vélhetőleg fizikailag is fájt neki kimondani, hogy a magyarok nemzeti ünnepének fontosságát érti 2. de iure igaza van. Tényleg nem lehet közterületre kitenni idegen ország zászlóját, erre van egy törvény is. Hogy mi történne, ha valaki július 4-én csak és kizárólag az amerikai zászlóból tűzne ki 50-et Caracalon? Alighanem nem kapna a polgármester büntetést.

Székelyföldön, bármi is a törvény, nem lehet március 15-én a magyar zászlók közé románt tűzni. Nem olyanok Románia szinten az interetnikus viszonyok, de az ünnep természete sem olyan: nagyjából annyira abszurd, mint azt elvárni, hogy ugyanott december 1-én a román zászló mellé kitűzzék a magyart (az utóbbi talán még meredekebb). A nemzeti ünnep lényege ugyanis nem a társnemzet ünnepe.

Székelyföldön ma a helyes ünneplési mód egymás ünnepeinek a tiszteletben tartása – annak megértése, hogy mindez csak az egyik nemzet tagjainak szívügye, az irántuk táplált tisztelet jegyében pedig nem kell borzolni a kedélyeket.

Valami hasonlót fogalmazott meg Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat korábbi elnöke. A Kovászna megyei román sajtó rá is harapott a korábbi elnök Facebook bejegyzésére, aki azt is kifejtette, hogy nem tartja helyénvalónak a helyi RMDSZ vezetők azon reakcióját sem, hogy gyűjtést indítanak, hogy 1 lejesekkel fizessék ki a kiszabott büntetést. Proteszt akció ez az RMDSZ részéről, de nem mentes a populizmustól. Grüman ezt a „most jól megmutatjuk a románoknak” mentalitást kifogásolja. Eddig rendben van a dolog, egye fene, tényleg nem szépek a hasonlóan populista megnyilvánulások. A korábbi alelnök szájából mindez azonban hamisnak tűnik: elsősorban, mert a tavaly még más retorikát használt. Mi történt 2021-ig? Feltételezések szerint megyei, belső politikai csatát vesztett Grüman, aki kiesett a párt kegyeiből, ezért a kérdéses Facebook bejegyzés nem a román-magyar viszony javítását, hanem egy személyes vendetta részét képezi.

A magyar nemzeti ünnep kapcsán felhozott zászlótörvényről nagyon nehéz elhinni, hogy azt nem a magyarok ellen hozta meg a parlament. Régi törvényről van szó, de nehéz elképzelni 2021-ben is, hogy az éppen aktuális, RMDSZ-t is tartalmazó koalíció zárójelbe tenne egy ilyen törvényt. A nacionalista fennhangok nem idegenek a PNL liberálisaitól sem – talán a Mentsétek Meg Romániát (USR) részéről nem hangzott még emlékezetes nackózás el. Mindez csak azért fontos, amit ezen a felületen többször is leírtunk: nemzeti kérdésekben a többség tehet tényleges lépéseket, hisz jelen esetben a románság számbéli fölénye megkérdőjelezhetetlen. Ha a többség lépne, akkor a kisebbség sem tehetne mást, mint a Gálfi megfogalmazásában ők és mi fogalmát lecserélje. Ameddig ez nem történik meg marad az ő és mi állapot, amelyben román és magyarok egymást sértegetik nemzeti ünnepekkor és azon kívül. A Contact – Kontakt pedig részünkről éppen azt akarja bizonyítani, hogy tudunk egymás mellett élni, egymás véleményét, érzékenységeit tiszteletben tartva, akkor is, ha nem értjük, vagy nem értünk vele egyet. Mivel ezt a szerkesztőségben meg tudtuk oldani úgy gondoljuk, hogy nem lehetetlen annak falain kívül sem: egyelőre azonban sem a magyar, sem a román félben nincs meg az akarat rá. Bízunk benne, hogy az idő teltével ez változik: a nemzetiségi sárdobálás mindkét felet lealacsonyítja.

Nagy Kálmán

Categories
Locale Stiri

Grüman Róbert (UDMR), despre colecta pentru plata amenzii primarului Antal Árpád: „Adâncește și mai mult distanța dintre maghiari și români în regiune”

Fostul vicepreședinte al Consiliului Județean Covasna, Grüman Róbert (UDMR), consideră inoportună colecta de bani lansată la finalul săptămânii trecute de Serviciul de Asistenţă Juridică pentru Minorităţi „Mikó Imre”, în sprijinul primarului Antal Árpád, amendat de Prefectura Covasna pentru decorarea orașului Sfântu Gheorghe cu steaguri roșu-alb-verde, cu ocazia Zilei Maghiarilor de Pretutindeni.

Într-o postare pe pagina de Facebook, acesta a scris că, pe de o parte, acțiunea împarte maghiarii din județ în două categorii, în funcție de decizia acestora de a dona sau nu, iar pe de altă parte adâncește și mai mult distanța dintre maghiarii și românii din regiune.   

„Colecta inițiată de Serviciul de Protecție Juridică Mikó Imre nu este oportună. Această acțiune împarte maghiarii din județ în maghiari buni (care donează) și mai puțini buni (care nu donează), totodată adâncește și mai mult distanța dintre maghiari și români în regiune. Cred că în această perioadă marcată de epidemie populația așteaptă mai puține dezbateri despre steaguri și mai multe soluții pentru redresarea economică. Mai ales acum, la un an de la izbucnirea epidemiei, când există încă multe semne de întrebare din toate punctele de vedere, există o nevoie mai mare de solidaritate decât oricând. Trebuie să căutăm cu toții ceea ce ne leagă și nu ceea ce ne separă”, a scris Grüman Róbert.

Potrivit acestuia, sancțiunea impusă de Prefectură este „o consecință clară a afișării steagurilor”, iar amenda ar fi putut fi evitată dacă la decorarea orașului ar fi fost utilizate alte elemente decorative.

Fostul vicepreședinte al Consiliului Județean Covasna a mai arătat că, potrivit legislației în vigoare, steagurile altor țări pot fi arborate numai alături de steagul României, însă legea nu interzice utilizarea cocardelor, spre exemplu.

„De ce consider că această colectă inițiată nu este oportună? Legislația actuală prevede că steagul unei alte țări poate fi arborat numai alături de steagul României. Legea nu interzice utilizarea altor elemente decorative – de ex. cocarde, care pot fi utilizate în orice combinație de culori. În plus față de legislația interpretabilă – dacă steagul este de dimensiune mai mică, ori este drapel oficial sau nu – steagurile expuse pot fi interpretate și ca o provocare față de comunitatea românească (…) În conformitate cu experiența din anii precedenți, și în lumina legislației în vigoare, sancțiunea impusă de Prefectură este o consecință clară a afișării steagurilor. A fost impusă o sancțiune de 5.000 de lei cu referire la legea drapelului (amenda parțial acoperită de legislație), iar alți 5.000 de lei pentru utilizarea simbolurilor roșu-alb-verde în formă de inimă (amendă, care este mai degrabă un abuz). Aceste sancțiuni ar fi putut fi evitate dacă orașul nu ar fi fost decorat cu steaguri, ci cu alte elemente decorative de ex. cocarde”, a scris Grüman Róbert.

În opinia acestuia, „este total incorect” ca Instituția Prefectului să fie percepută ca un inamic al maghiarilor, întrucât prefectul și subprefecții sunt reprezentanții în teritoriu ai Guvernului din care și UDMR face parte.

Soluția, consideră acesta, este modificarea legislației, lucru care „ar rezolva definitiv aceste probleme”, iar UDMR dispune de toate instrumentele necesare, în ultimii 30 de ani fiind formațiunea politică cu cea mai puternică poziție de negociere în Guvern.

„Sancțiunile nu trebuie plătite acum, ele pot și trebuie să fie contestate în conformitate cu legislația în vigoare. (Amenda pentru arborarea steagurilor are mai puține șanse, amenda pentru utilizarea simbolurilor roșu-alb-verde în formă de inimă are mai multe șanse să fie anulată)”, a mai scris Grüman Róbert, care a subliniat că în ultimii 15 ani s-a implicat activ în mișcările pentru apărarea maghiarilor din Transilvania, și a dreptului acestora de a-și utiliza simbolurile și limba maternă.  

La sfârșitul săptămânii trecute, conducerea Serviciului de Asistenţă Juridică pentru Minorităţi „Miko Imre”, înfiinţat de Uniunea Democrată Maghiară din România, a anunțat printr-un mesaj postat pe Facebook, lansarea unei colecte de bani, cu ajutorul căreia să poată fi achitată amenda de 10.000 de lei primită de primarul Antal Árpád după data de 15 martie.  

În postare se arăta că amenda „nu este doar o problemă a primarului, ci a întregului oraş”, iar inițiatorii colectei solicitau membrilor comunităţii maghiare să dea dovadă de solidaritate donând, în mod simbolic, câte un leu.

La fel ca în ultimii doi ani, primarul Antal Árpád a fost sancționat de Prefectura Covasna cu două amenzi a câte 5.000 de lei pentru arborarea steagurilor roşu-alb-verde în centrul municipiului Sfântu Gheorghe, precum şi a cocardelor în aceleaşi culori amplasate pe stâlpii din oraş cu prilejul Zilei Maghiarilor de Pretutindeni.

Edilul a declarat că va contesta amenda în instanţă, aşa cum a procedat în anii precedenți.

Sursa: WeRadio Sf. Gheorghe

Foto: Grüman Róbert/Facebook

Categories
Magyar típusú találkozás

Koronavírus idején

A hazai politikai mechanizmusokat átlagosan két dolog határozza meg: az érdek, ennek is rendszerint a pillanatnyi formája, illetve a frusztrációk.

Nincs az a józan ember, aki ne értené, hogy egy járvány idején a vírust a nemzeti színezet nem érdekli. A vírus a gazdatestet érzékel és semmi többet. Magyar – román viszonyban 1989-től ez az első olyan pillanat, amelyben az érdekek egyértelműen találkoznak. Vajon túl tudja magát tenni a politikum a nemzetiségi kérdésen ezekben az időkben?

Úgy tűnik, hogy a nemzetiségi frusztrációkat legalábbis ideig-óráig mindenki takaréklángra tette. Még a hivatásos feljelentő, Dan Tănasa (aki az ominózus Har-Cov-nak nevezett zónából érkező szélsőségesek szócsöve szokott lenni) visszafogta magát valamelyest, csak röviden kommentálta a Kovászna Megye Tanácsának alelnöki tisztségét betöltő Grüman Róbert szintén rövid kijelentését. Az alelnök a belügyminisztérium azon döntését intézte el egy nem tudjuk hogy sírjunk vagy nevessünk-el, amelynek értelmében hétvégente 17 és 21 órától a rendőrautókból felzendül a (román) himnusz. (Tegyük hozzá: az alelnöki gesztus is pont annyira fölösleges volt, mint a válaszreakció. Nyilván Grüman Róbert is tudta, hogy ezúttal kétségen kívül, nem a magyaroknak akartak odaszúrni – ez egy pótcselekvés volt a tárcavezető részéről, amit a románajkú közvélemény is felzúdulással fogadott. Közszereplőként szerencsésebb lett volna alternatívát ajánlani, kínálni és nem, nem a székely himnuszra gondolunk.)

A nemzeti indulatok tehát csendesek, a politikusok inkább a belharcra koncentrálnak (érdemes megfigyelni, milyen alapossággal ágyúzza a PSD a liberálisok minden kétségbeesett húzását). Az RMDSZ kisebb-nagyobb funkcionáriusai a párt által megosztott statisztikákat népszerűsítik a közösségi médiában. Jól is teszik, hiszen a belügyminisztériumi hírzárlat a magyar közösséget jobban érinti, mint a románt: Székelyföldön hangsúlyosan magyarországi kormánymédiát fogyasztanak, illetve lokális magyar médiát, az országos romániai tévécsatornák csak ezután jönnek. Az eredmény alulinformáltság, illetve ennek az eredménye: összeesküvés elméletek, rémhírek. Ezek rendszerint hullámokban jönnek (az április első napjaiban még fertőződésmentes Hargita megyében például „több mint ezer” román nemzetiségű fertőzött érkezésétől tartank), holott lényegében az intenzív osztályra akarnak válságos állapotú betegeket hozni, nyilván teljes elővigyázatosság mellett (amikor ezek a sorok születnek, még ilyen intézkedés nem történt – a szerk.).

A helyi politikusok egy része (bár ez román vidékeken is igaz) hírszolgáltatóvá előlépve meglovagolja a hullámot, illetve szervezkedik a járvány lassítása érdekében, összefogva az önkénteseket. Az erdélyi magyar politikusok másik része csenevész közleményeket ad ki, de lényegében minden jel szerint meghaladja a képességeit a helyzet kezelése, képtelen jelentős önkormányzati forrásokat rendelni egy-egy fontosabb művelet mellé.

Nyelvi jogsértés (román) ezúttal Gyergyószentmiklóson történt, ott is csupán a fent említett Tănasa ingerküszöbét sikerült elérni: a frissen fertőtlenített padokra mindössze magyarul írták ki, hogy most már (az amúgy nem látogatható parkban) biztonságban lehet leülni, ugyanis fertőtlenítve van a pad.

A valóság fontosabb vizeire evezve: Székelyföldön pillanatnyilag a román-magyar acsargás szünetel, a régiónak egy nagyobb gondja van, nevezetesen az információ hiánya. A kormány talán a pánikot akarja elkerülni, holott a pánik otthonüléshez, az otthonülés pedig életmentéshez vezet. A kis hazai abszurd közben él és virágzik.

PS. Ha újságíró kérhet valamit is az olvasótól, akkor a teljes szerkesztőség nevében kérjük önöket: olyan csatornákból szerezzék be az információkat, amelyek megbízhatók – újságok, portálok (stirioficiale.ro), hírcsatornák, amelyeknek az informáltságához, szándékaihoz nem fér kétség. És a második, talán ennél fontosabb dolog: ha úgy adja a helyzet, segítsenek egymáson: szomszédokon, barátokon, orvosokon, magyarokon, románokon és igen, romákon is.

Nagy Kálmán

Foto: Business vector created by rawpixel.com – www.freepik.com