Category: Hírek magyarul

Categories
Hírek magyarul Stiri

Milliárdok átláthatatlanul: hogyan működik és milyen hatásai vannak a budapesti támogatási rendszernek Erdélyben

Több mint egy évtizede milliárdnyi euró érkezik közpénzből Erdélybe Budapestről. A magyar kormány által kiépített támogatási rendszer megerősítette az elitintézményeket, lojális politikai hálózatot hozott létre, és növelte az erdélyi magyar közösség külső forrásoktól való függőségét. Ugyanakkor felerősítette a belső egyenlőtlenségeket: míg a nagyvárosok, a történelmi egyházak és az RMDSZ-közeli szervezetek a pénzek zömét kapták, a falusi közösségek és a hátrányos helyzetű csoportok többnyire kimaradtak.

Egy részletes kutatás – az Erdélyért Egyenlőség és az Átlátszó Erdély közreműködésével – először térképezte fel adatokkal, példákkal és grafikonokkal, kikhez kerültek a források. A következtetés egyértelmű: a támogatások logikája nem szociális vagy fejlesztési, hanem politikai lojalitáson és hatalmi koncentráción alapul.

Hova ment a pénz?

2020-ban a budapesti kormány 826 millió eurót költött a „határon túli magyar ügyekre”, ez a magyar állami költségvetés közel 1%-át jelenti. Az összeg 69%-a Romániába került – fejenként mintegy 640 euró minden erdélyi magyar után.

  • 40% egyházakhoz jutott: csak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel 200 millió eurót kapott tíz év alatt.
  • A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem több mint 160 millió eurót nyert el.
  • A hivatásos sport szintén nagy nyertes: a Sepsi OSK és a FK Csíkszereda révén több mint 80 millió euró áramlott ide.
  • Az RMDSZ-közeli szervezetek (Iskola Alapítvány, Eurotrans, Erdélyi Médiatér) összesen 50 millió eurót kaptak.

Ezzel szemben a falusi szervezetekhez az összes támogatás mindössze 4%-a jutott.

Hogyan működik a rendszer?

A fő elosztó szerepet a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) játszotta, de 2016 óta a Pro Economica Alapítvány is kulcsszereplő lett. A BGA adatai részben nyilvánosak, a Pro Economica működése azonban sokkal kevésbé átlátható.

A pályázatok többségénél a kiválasztás formális, a döntések politikai szinten születnek. Gyenge minőségű, néha iskolás fogalmazás szintjén lévő projektek is több százezer eurót kaptak, érdemi indoklás és nyilvános elszámoltathatóság nélkül. Utólagos ellenőrzés alig van.

Látható következmények

Szociológusok szerint a rendszer egyfajta „lojalitási versenyt” hozott létre: nem a projektek minősége, hanem a budapesti döntéshozókhoz való közelség számít. A következmények:

  • Egyenlőtlenségek növekedése az erdélyi magyar közösségen belül.
  • Függőség a magyar állami pénzektől, miközben a román állam hozzájárulása kevésbé látható. Noha Bukarest finanszírozza az alapvető közszolgáltatásokat – iskolákat, kórházakat, helyi infrastruktúrát –, a közösségi érzékelés gyakran az, hogy a fő támogatás Budapestről jön.
  • A politikai és médiapluralizmus gyengülése, mivel az erőforrások többsége az RMDSZ és partnerei köré összpontosul.
  • Etnikai elszigetelődés, mert a programok szinte sosem célozzák a román–magyar együttműködést, amely enyhíthetné a feszültségeket.

Lehet-e igazságosabb rendszer?

A kutatók szerint elkerülhetetlen lenne a teljes átláthatóság, a társadalmi szempontok érvényesítése, valamint a rászoruló közösségek és a párbeszédet támogató projektek kiemelt támogatása. Jelenleg azonban a rendszer centralizált, lojalitás-alapú és politikai függést teremt, hosszú távú hatással az erdélyi magyar közösség szerkezetére és jövőjére.

Forrás: transtelex.ro

Categories
Hírek magyarul Stiri

Az Adevărul.ro: Budapest leválasztja a romániai magyarokat Bukaresttől – így manipulálja a Fidesz a közösséget

Függőség a budapesti narratíváktól

Egy friss LARICS-elemzés szerint a romániai magyar közösség egyre inkább a budapesti kormány üzeneteire, pénzügyi hálózataira és médiájára támaszkodik. A tanulmány szerzője, Matei Blănaru doktorandusz (Bukaresti Egyetem), három fő okot emel ki: Budapest tudatos stratégiáját, Bukarest passzivitását és a román állam teljes ellennarratíva-hiányát.

Budapest stratégiája: média, pénz és politikai identitás

Orbán Viktor és a Fidesz előbb Magyarországon, majd Erdélyben vonta ellenőrzése alá a magyar nyelvű médiát. Ezzel párhuzamosan nagyszabású oktatási és kulturális programokat indítottak – például a „Kos Karoly” programot –, amelyekkel pénzügyi és szimbolikus eszközökkel kötik magukhoz a közösséget.

A cél kettős:

  • belpolitikai, mivel a határon túli szavazatok évek óta kulcsfontosságúak a Fidesz választási sikereihez;
  • geopolitikai, hiszen Budapest egy „Kárpát-medencei közösséget” akar építeni, amelynek központja kizárólag a magyar főváros lehet.

Ez az identitás nem pusztán kulturális vagy nyelvi, hanem kifejezetten politikai projekt, amely régiós feszültségeket is hordozhat.

Bukarest passzivitása és rövid távú politikai számításai

A tanulmány szerint a román kormányok az elmúlt években rendre szemet hunytak a budapesti befolyás erősödése fölött – sokszor saját belpolitikai érdekeik miatt. A nagy pártok számára az volt a fontos, hogy az RMDSZ révén biztosítani tudják a parlamenti többséget, még ha ennek ára az is volt, hogy a magyar közösség politikailag Budapestre tekint.

Jelképes példa a „Kos Karoly” program, amely jelentős magyar állami támogatásból működik Erdélyben, miközben szelektív, etnikai alapon szervezett, és ellentmond uniós, valamint romániai normáknak.

Hiányzó román ellennarratíva

A román állam semmilyen valós választ nem adott a magyar közösség problémáira. Az egyik legsúlyosabb gond, hogy sok székelyföldi fiatal nem beszél románul, ami súlyosan korlátozza a lehetőségeiket a román munkaerőpiacon, és természetes módon Magyarország felé tereli őket.

Bukarest azonban nem kínált hatékony megoldásokat, így Budapest léphetett a helyébe, és saját magát állíthatta be a „védelmezőként”. Ugyanez igaz a nagy európai vitákra is: migráció, környezetpolitika, gazdasági válság – ahol Orbán Viktor sokaknak hitelesebben szólal meg, mint a román politikusok.

Hosszú távú kockázatok

Blănaru szerint mindez oda vezet, hogy a romániai magyar közösség egyre inkább Budapesthez kapcsolódik, nem pedig Bukaresthez. Ez rövid távon politikai szövetségeket, hosszú távon azonban komoly biztonsági kockázatokat jelenthet.

Ha a budapesti propaganda a jövőben erőteljesebben oroszbarát, NATO-ellenes vagy kifejezetten Románia-ellenes irányt vesz, akkor akár egymillió román állampolgár – vagyis a romániai magyar közösség nagy része – mozdulhat el ebbe az irányba.

Az elemzés üzenete világos: Budapest tudatosan épít, Bukarest passzívan tűr, a romániai magyarok pedig két főváros között rekedve egyre inkább elveszítik kapcsolatukat az ország egészével.

Forrás: adevărul.ro

Categories
Hírek magyarul

Veszélyes nosztalgia: a kommunizmus árnyéka újra erősödik Romániában, figyelmeztet a Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete

A Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete (IICCMER) határozott lépéseket sürget a kommunista nosztalgiát és dezinformációt terjesztő kampányok ellen. A szervezet szerint Románia az elmúlt években egyre inkább hibrid hadviselés célpontjává vált: összehangolt online hálózatok próbálják megingatni a társadalmi bizalmat és torzítani a demokratikus vitát.

A jelentés szerint négy fő narratíva uralta az online teret 2022 óta, de a legveszélyesebb a „nosztalgia-narratíva”: a diktatúra éveit úgy mutatják be, mintha azok stabilabb és igazságosabb idők lettek volna. Ez az illúzió nemcsak meghamisítja a történelmet, hanem teret nyit a szélsőséges és antidemokratikus üzeneteknek is. Az IICCMER emlékeztet: a kommunizmus bűneit eddig sem dolgozta fel teljesen a társadalom, így a nosztalgia könnyen válhat a frusztráció és a kiábrándultság táptalajává.

Az intézet már tavasszal figyelmeztetett, hogy szervezett troll- és bothálózatok ezrei működnek a közösségi médiában, hamis vagy torzított tartalmakat terjesztve. Most a legfőbb ügyész támogatásával törvényi szigorítást, valamint a médiaplatformok és állami intézmények nagyobb felelősségvállalását sürgetik.

A tét nagyobb, mint elsőre látszik: ha a társadalom nem tud szembenézni a múlttal, a nosztalgia mérgező erővé válhat, amely aláássa a demokrácia legitimitását. Az IICCMER szerint ez nemcsak a történelmi emlékezet torzulása, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.

Forrás: hotnews.ro

Categories
Hírek magyarul

Márki-Zay Péter: A Fidesz hazugsággal nyerte meg a választást!

„Demokráciát! Jogállamot! Kormányváltást!” cimén, Márki Zay-Péter, a Magyarországi ellenzéki vezetője, beszédet tartott Budapesten, a Kossuth téri civil kialláson. A fő gondolatok a kovetkezök:

– Hazudtak a háborúról. Azt mondták, hogy az ellenzék ki sem képzett gyerekeket küldene harcolni Ukrajnába. Ehhez képest most nem tudják megmagyarázni, hogy a magyar hadsereg főparancsnoka mit keresett Ukrajnában a fronton.

– Hazudtak a migrációról. Azt mondták, hogy az ellenzék migránsokat hozna Magyarországra. Ma már azonban mindenki tudja, hogy migránsokat csak Orbán Viktor telepít be – évente sok tízezret.

– Hazudtak a rezsicsökkentésről. Azt mondták, hogy ha nem a Fidesz nyer, megszüntetik a rezsicsökkentést. Eközben az elmúlt hetekben megszüntették a rezsicsökkentést.

– Hazudtak Gyurcsány Ferencről. Azt mondták, hogy az ellenzék győzelme esetén Gyurcsány vezetné az országot. Eközben már 2010-ben sem számoltatták el Gyurcsányt és nem léptek fel a korrupció ellen.

A Fidesz hazugságokkal nyerte meg a választást, de hazugságokkal nem tud kormányozni. Orbán hazugságai vezettek a gazdasági csődhöz, az adóemeléshez, a megszorításokhoz, a rezsiemeléshez.

Annak érdekében, hogy a magyarokat ne lehessen újra hazugsággal félrevezetni, mindannyiunknak feladatunk van: házról-házra járva el kell mondani az embereknek az igazságot a fideszes hazugságokkal szemben.

Categories
Hírek magyarul

2022: Magyarorszag nem engedi át a nemzeti területén a fegyverek szállitást Ukrajnában.
2019: Magyarorszag a szankciók ellenére is átengedett a nemzeti területén az orosz fegyvereket

Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy Magyarországon keresztül nem szállíthat senki sem fegyvert Ukrajnának, az ország légterét sem lehet erre használni. A magyar kormány az EU-ban ugyan megszavazta, hogy az Unió szállíthasson fegyvereket az ukrán hadseregnek, de ebben még passzívan sem kíván részt venni Magyarország.

2019-ben a kormány sokkal rugalmasabb volt, amikor orosz fegyvereket reptettek át a légtere felett. Igaz, azok a fegyverek nem háborús zónába, hanem Szerbiába mentek, ahol egy katonai bázis épült éppen Nis közelében, orosz részvétellel. Akkoriban a magyar kormány nem akadályozta meg, hogy az orosz fegyvereket Magyarország légterén keresztül reptessék. Az akkori helyzetet bonyolította, hogy 2014-ben az EU eltiltotta a tagállamokat attól, hogy részt vegyenek orosz fegyverkereskedelmi ügyletekben. Erre hivatkozva a román kormány nem engedte át a Szerbiának szánt orosz fegyvereket, amelyeket a Dunán akartak felúsztatni.

Ivan Lavrov orosz külügyminiszter és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kézfogása, 2021 augusztus 24-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely/MTI/MTVA

Az oroszok ezután több alternatív útvonalat választottak az összesen 30 használt tankból és ugyanennyi páncélos járműből álló szállítmány célba juttatására. Az egyik megoldás az volt, hogy 10 páncélost repülőgépekre raktak, és a magyar légtéren keresztül vitték Szerbiába.

Gulyás Gergely akkoriban azt mondta, hogy az orosz szállítmány polgári teherszállítóval ment, nem katonai gépen, így a magyar kormánynak nem volt dolga az engedélyezéssel.

Hogy Ukrajnán keresztül, vagy hogyan jutott el az orosz hadi felszerelést szállító gép Magyarországig, az nem derült ki.

Forrás: 444.hu.

Categories
Hírek magyarul

Vélemény: Hadházy Ákos szerint a Választási Iroda elismerte, hogy a határon túlról levélben szavazók listáján több halott lehet, mint amennyit jelentettek | 444.hu

Hadházy Ákos független képviselő Facebookon azt írja, a Választási Iroda elküldte neki, hogy 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 „elhunyt határon túli honfitársunkat jelentettek ki a szavazásra jogosultak közül”.

Hadházy szerint viszont „ha tudjuk azt, hogy Magyarországon évente 1000 főből 13-15 ember hal meg, akkor könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum 20 ezer körül lehet. Ehhez képest csak 3000 honfitársunkat törölték a nyilvántartásból”.

A független ellenzéki képviselő azt írja, „a többiek címére ugyanúgy kiküldik a leveleket, mintha élnének, és hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük”, emiatt megkérdezte a Választási Irodát, hogy mit tesznek az ügyben. Hadházy szerint „a válasz egyáltalán nem megnyugtató”, mert mint kiderült, „beadtak egy törvényjavaslatot arról, hogy aki több választáson inaktív, azt töröljék a rendszerből”, másrészt „állítólag kiadtak egyszer valami közleményt, hogy jó lenne lejelenteni az elhunytakat”.

Bejegyzéséhez hozzáteszi, hogy szerinte „kiélezett helyzetben pár ezer szavazat is dönthet egy mandátum és így akár az egész választás sorsáról”, illetve „ha egyetlen halott borítékát sem küldenék vissza, a jelenség akkor is befolyásolhatja a végeredményt azzal, hogy nem tudjuk, mennyi pontosan az összes szavazásra jogosult állampolgár”, ami „extrém esetben szintén megváltoztathatja az eredményt”.

A választók számának alakulásáról a 444 választási mellékletében tájékozódhat.

Forrás: 444.hu

Categories
Hírek magyarul

A félelem alternatívája a demokrácia – erdélyi értelmiségiek állásfoglalása a magyarországi választásokról | Transindex.ro

Nyílt levélben osztják meg gondolataikat a kezdeményezők az erdélyi közösséggel a közelgő magyarországi választások kapcsán. A szöveget módosítás nélkül tesszük közzé, az indítványhoz csatlakozók aláírhatják ezt a petitieonline oldalon.
Akülhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” – írja a nyílt levelet megszövegező és közzétevő kezdeményező csoport.
A kezdeményezők közel egy órás online sajtótájékoztatót is tartottak, ahol elmondták, hogy mind a hatalmon lévő pártoknak, mind az ellenzéki pártoknak arra szeretnék felhívni a figyelmét, hogy Erdélyben sokan vannak, akik másként gondolkoznak, másként látják a társadalmat mint ahogy azt a ‘felvásárolt média’ láttatni akarja. Remélik, hogy az eljövendő magyarországi választások változtatni fognak ezen a helyzeten. Azért indították el az aláírásgyűjtést, hogy kiderüljön: az erdélyi magyarok nyitottak a pluralizmusra. Aki tehát egyetért a nyílt levélben foglaltakkal, aláírhatja ezt.
Az alábbiakban módosítás nélkül tesszük közzé a nyílt levelet, a szöveg végén megtalálják a linket, ha alá szeretnék írni a kezdeményezést.
A félelem alternatívája a demokrácia
Állásfoglalás a közelgő magyarországi választásokról
„Állítsuk a gyűlölet szervezettségével szembe a szervezett szeretet seregét.”(Márton Áron)
Idén választások vannak Magyarországon. Az erdélyi magyarok közül sokan, akik magyar állampolgárok is, regisztrálnak és szavazni készülnek az áprilisi választáson. Erre törvény adta lehetőségük, demokratikus joguk van. Sokan vannak azok is, és ők adják az erdélyi magyarság többségét, akik nem vesznek részt a magyarországi választásokon. Nem kérték a honosítást, nem tartják etikusnak egy másik országban szavazni, vagy egyszerűen érdektelenek. De a választásoknak mindannyiunk számára van tétje.
Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek. Az is befolyásolja életminőségünket, hogy az Európai Unió egyik tagállama milyen értékek mellett áll ki, és ennek következtében miként tekintenek ránk, magyarokra az EU-ban. Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk.
Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, nekünk is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai. Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást.
Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról.
A hallgatás egyik következménye, hogy dominál az a magyarországi érvelés, hogy Erdélyben csupán haszonelvű politizálás folyik. Ez számunkra visszatetsző, és azok malmára hajtja a vizet, akik úgy akarják látni és láttatni az erdélyieket (és a külhoniakat általában), mint akik csupán számításból, önös érdekből vesznek részt a magyar választásokon. Ezt nem fogadhatjuk el, ez ellen fel kell szólalnunk.
Fontosnak tartjuk a demokratikus elvek tiszteletben tartását, tiltakozunk az ellen, hogy bárki is visszaéljen a külhoni szavazatokkal, azt a látszatot keltve, hogy itt szavazatvásárlás folyik, vagy fennáll a választási csalás lehetősége. Ennek érdekében létfontosságú, hogy biztosítva legyen a külhoni szavazás átláthatósága, ellenőrizhetősége. Ez minden erdélyi magyarnak közös érdeke, azoknak is, akik nem szavaznak, hiszen mindannyiunkra ráég a bélyeg.
A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség.

2022. január 28.

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Kozák Gyula, Magyari Nándor László, Selyem Zsuzsa
A kezdeményezéshez ITT lehet csatlakozni.
Forrás: Transindex.ro

Categories
Hírek magyarul

Eltérített, Erdélybe szánt pénzek: korrupciógyanú Kövér László körül

A 24.hu feltárt egy nagyon érdekes történetet, melynek minden résztvevője legalább egyszer ellentmondott saját magának és mindenki másnak is. A történet egy budai villában lévő lakásról szól, arról, hogy ki lakik benne, milyen pénzből, az a pénz kitől származik, és az milyen célra adta.

Mint a portál írja, létezik egy Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány nevű szervezet, igaz, annak se honlapja, se emailcíme nincs. A szervezet 320 millió forint támogatást kapott arra, hogy határon túli magyarokat támogasson. Ebből a támogatásból 240 millió arra ment el, hogy az alapítvány vett egy ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egy II. kerületi villában. Amikor a 24.hu újságírója becsöngetett a lakásba, Veress László anyósa nyitott ajtót, majd nem sokkal később megérkezett Veress felesége is, aki a kapukódot magabiztosan bepötyögve lépett be az épületbe. Veress László már jó ideje Kövér László kabinetfőnöke. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Visontai Kálmán, Veress munkatársa.

Amikor a 24.hu felhívta Veresst, ő először tagadta, hogy bármit is tudna a Visontai vezette alapítványról és a budai lakásról, és hogy ahhoz neki vagy családjának bármi köze lenne. Majd szóba került, hogy az anyósa nyitott ajtót.Ezután a beszélgetés leirata szerint kis habogás után annyit mondott, hogy “ezek beteg emberek, hagyja ki őket az üzelmeiből!” és letette a telefont.

Visontai a portál kérdésére előbb szintén tagadta, hogy Veress feleségének szülei élnének az alapítvány lakásában, majd ezt gyorsan arra módosította, hogy Veress rokonai “3-4 napja” vannak a lakásban, legfeljebb egy hétig. Később írásban már azt közölte, hogy az alapítvány szeptember 1-je óta „egy külhoni magyar házaspár” számára biztosít elhelyezést a lakásban, amíg a pár egyik tagjának súlyos, krónikus betegségét kezelik.

Azt sem volt egyszerű kideríteni, hogy vajon kitől származhatott a 320 milliós támogatás. Az alapítvány beszámolója szerint egy Probillion Limited nevű cégtől, amiről viszont semmilyen egyéb információt nem közöltek. Kiderült, hogy ez a cég egy Frank Liu nevű, tajvani származású üzletemberhez köthető, aki egy ideje Magyarországon él, és remek viszont ápol Kövér Lászlóval. Erről még a régi Index közölt hosszú cikket.

Először ennek a cégnek a vezetője is azt közölte, hogy semmit sem tud a kérdéses alapítványról, majd később azt írta, hogy mégiscsak volt köze a cégnek az alapítványhoz, annyi, hogy megkérték a külföldi partnereiket, hogy támogassák a szervezetet és a határon túli magyarok ügyét. De hogy aztán melyik cég mennyi támogatást adott, már nem követték.

Ez azért is érdekes, mert ezek szerint külföldi forrásból jött össze az alapítványnak a 320 millió, mégsem szerepelt a külföldről támogatott szervezetek listáján. Ezt a listázást a kormánypárt írta elő civil szervezeteknek, leginkább a külföldi pályázatokból és programokból támogatott jogvédő szervezetek vegzálására, az orosz mintát követve. A 2017-ben elfogadott civil törvény értelmében 7,2 millió forint támogatás fölött már listázni kellett a szervezeteket, amíg vissza nem vonták a jogszabályt. Visontai szerint adminisztratív hiba miatt nem szerepeltek a listán.
A támogatásból a villa mellett egy Audi A6-ost is vett az alapítvány 13 millió forintért, amit Visontai használ. Vettek még emellett egy 12,5 millió forintos erdőszéli telket Visegrádon, és négy magánszemélyt is támogattak, akik közül viszont az egyik nem határon túli, viszont Visontai sógornője. A kuratóriumi elnök szerint a feleségének testvére azért kapott pénzt az alapítványtól, mert a férjével együtt elvesztette a munkáját a koronavírus-járvány alatt, de amit kaptak, támogatásként vissza fogják fizetni.

Visontai az egész ingatlanbizniszt a járvánnyal indokolta, vagyis hogy a járvány miatt az alapítvány nem igazán tudta ellátni eredeti célját, a határon túliak anyagi támogatását, ezért befektetésként megvették a villalakást. Csakhogy azt még 2019-ben vásárolták.

Forrás: 444.hu

Categories
Hírek magyarul

Transindex: Kezdődik az ellenzéki kampány? Márki-Zay Péter jön Romániába!

“A tegnap kaptam egy levelet, amelyet Márki-Zay Péter úr nevében írt az egyik munkatársa. A levél szerint Hódmezővásárhely polgármestere (aki vasárnap estétől a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje is) egy kisebb erdélyi körút keretében szeretné meglátogatni városunkat és szeretne személyesen velem is találkozni. Erre a levélre kellene mielőbb válaszolnom” – fejtegeti Gálfi, hozzátéve: megvan a személyes véleménye azokról, akik “Gyurcsány Ferenccel képesek összefogni”.
Majd magába száll, és azt írja, hogy “tudatában vagyok annak, hogy polgármesterként nem a saját meggyőződésemet kell képviselnem, nem a magánvéleményem szerint kell cselekednem, hanem a székelyudvarhelyiek, vagy azok többségének véleményét, akaratát kell képviselnem.”
És arra kéri az udvarhelyieket, hogy mondjanak véleményt: fogadja-e Márki-Zayt vagy sem?
Frissítés: Miután a Telex szemlézte a hírünket, megkeresték Márki-Zay Péteréket, hogy mit szólnak az udvarhelyi polgármester posztjához, illetve hogy ezzel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kaptak.
A válaszból kiderült, hogy az erdélyi körút régóta tervben van, a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezi, és alapvetően testvérvárosi látogatásokat jelent, de nem kizárólagosan.
Gálfi Árpád polgármesternek köszönik a posztját, mivel felhívta a figyelmét Márki-Zay erdélyi körútjára, és így akár több emberhez is eljuthatnak.
Példaként megemlítették, hogy a poszt miatt éppen Kolozsvárról kaptak megkeresést: a Planetarium Café szívesen szervezne Márki-Zay Péternek találkozót helyi fiatalokkal – írja a Telex.
Frissítés 2: A polgármester utólag törölte a Facebookjáról a bejegyzést, miután annak hír bejárt a magyarországi sajtót is.

Forrás: transindex.ro

Categories
Hírek magyarul

Karácsony Gergely: Legalább az igazságügyi miniszternek le kell mondania a Pegasus-ügy miatt

Legalább az igazságügyi miniszternek távoznia kell a Pegasus-ügy miatt Karácsony Gergely szerint. Budapest főpolgármestere a brit The Guardiannek adott interjújában szólította fel lemondásra Varga Juditot.

Nincs két hete, hogy a Forbidden Stories tényfeltáró kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány is egy izraeli cég kémprogramja segítségével figyelt meg oknyomozó újságírókat és kormánykritikus politikusokat.

A nemzetközi nyomozásban hónapokig dolgozott 10 ország 17 újságjának több mint 80 újságírója. A telefonokat az Amnesty International technológiai laborja vizsgálta meg.

A tényfeltáró riport szerint legalább 180 újságírót hallgattak le telefonjukon keresztül világszerte, köztük Magyarországon a Direkt36 két munkatársát, de a megfigyeltek között voltak a brutálisan meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi rokonai és ismerősei is.

A magyar kormány eddig érdemben nem kommentálta az ügyet: álbotrányként, hisztériakeltésként, sajtóhírként beszéltek róla.

Az igazságügyi miniszter korábban a Le Monde-nak adott interjújában provokációnak nevezte, amikor azt kérdezték tőle: engedélyezné-e egy újságíró megfigyelését? Varga Judit később a Telexnek azt mondta, ő a jogszabályok betartásáért felel – titkos információgyűjtésre Völner Pár államtitkár adhat, vagy tagadhat meg engedélyt.

Forráso: hu.euronews.com