Categories
Hírek magyarul

Márki-Zay Péter: A Fidesz hazugsággal nyerte meg a választást!

„Demokráciát! Jogállamot! Kormányváltást!” cimén, Márki Zay-Péter, a Magyarországi ellenzéki vezetője, beszédet tartott Budapesten, a Kossuth téri civil kialláson. A fő gondolatok a kovetkezök:

– Hazudtak a háborúról. Azt mondták, hogy az ellenzék ki sem képzett gyerekeket küldene harcolni Ukrajnába. Ehhez képest most nem tudják megmagyarázni, hogy a magyar hadsereg főparancsnoka mit keresett Ukrajnában a fronton.

– Hazudtak a migrációról. Azt mondták, hogy az ellenzék migránsokat hozna Magyarországra. Ma már azonban mindenki tudja, hogy migránsokat csak Orbán Viktor telepít be – évente sok tízezret.

– Hazudtak a rezsicsökkentésről. Azt mondták, hogy ha nem a Fidesz nyer, megszüntetik a rezsicsökkentést. Eközben az elmúlt hetekben megszüntették a rezsicsökkentést.

– Hazudtak Gyurcsány Ferencről. Azt mondták, hogy az ellenzék győzelme esetén Gyurcsány vezetné az országot. Eközben már 2010-ben sem számoltatták el Gyurcsányt és nem léptek fel a korrupció ellen.

A Fidesz hazugságokkal nyerte meg a választást, de hazugságokkal nem tud kormányozni. Orbán hazugságai vezettek a gazdasági csődhöz, az adóemeléshez, a megszorításokhoz, a rezsiemeléshez.

Annak érdekében, hogy a magyarokat ne lehessen újra hazugsággal félrevezetni, mindannyiunknak feladatunk van: házról-házra járva el kell mondani az embereknek az igazságot a fideszes hazugságokkal szemben.

Categories
Hírek magyarul

2022: Magyarorszag nem engedi át a nemzeti területén a fegyverek szállitást Ukrajnában.
2019: Magyarorszag a szankciók ellenére is átengedett a nemzeti területén az orosz fegyvereket

Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy Magyarországon keresztül nem szállíthat senki sem fegyvert Ukrajnának, az ország légterét sem lehet erre használni. A magyar kormány az EU-ban ugyan megszavazta, hogy az Unió szállíthasson fegyvereket az ukrán hadseregnek, de ebben még passzívan sem kíván részt venni Magyarország.

2019-ben a kormány sokkal rugalmasabb volt, amikor orosz fegyvereket reptettek át a légtere felett. Igaz, azok a fegyverek nem háborús zónába, hanem Szerbiába mentek, ahol egy katonai bázis épült éppen Nis közelében, orosz részvétellel. Akkoriban a magyar kormány nem akadályozta meg, hogy az orosz fegyvereket Magyarország légterén keresztül reptessék. Az akkori helyzetet bonyolította, hogy 2014-ben az EU eltiltotta a tagállamokat attól, hogy részt vegyenek orosz fegyverkereskedelmi ügyletekben. Erre hivatkozva a román kormány nem engedte át a Szerbiának szánt orosz fegyvereket, amelyeket a Dunán akartak felúsztatni.

Ivan Lavrov orosz külügyminiszter és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes kézfogása, 2021 augusztus 24-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely/MTI/MTVA

Az oroszok ezután több alternatív útvonalat választottak az összesen 30 használt tankból és ugyanennyi páncélos járműből álló szállítmány célba juttatására. Az egyik megoldás az volt, hogy 10 páncélost repülőgépekre raktak, és a magyar légtéren keresztül vitték Szerbiába.

Gulyás Gergely akkoriban azt mondta, hogy az orosz szállítmány polgári teherszállítóval ment, nem katonai gépen, így a magyar kormánynak nem volt dolga az engedélyezéssel.

Hogy Ukrajnán keresztül, vagy hogyan jutott el az orosz hadi felszerelést szállító gép Magyarországig, az nem derült ki.

Forrás: 444.hu.

Categories
Hírek magyarul

Vélemény: Hadházy Ákos szerint a Választási Iroda elismerte, hogy a határon túlról levélben szavazók listáján több halott lehet, mint amennyit jelentettek | 444.hu

Hadházy Ákos független képviselő Facebookon azt írja, a Választási Iroda elküldte neki, hogy 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 „elhunyt határon túli honfitársunkat jelentettek ki a szavazásra jogosultak közül”.

Hadházy szerint viszont „ha tudjuk azt, hogy Magyarországon évente 1000 főből 13-15 ember hal meg, akkor könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum 20 ezer körül lehet. Ehhez képest csak 3000 honfitársunkat törölték a nyilvántartásból”.

A független ellenzéki képviselő azt írja, „a többiek címére ugyanúgy kiküldik a leveleket, mintha élnének, és hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük”, emiatt megkérdezte a Választási Irodát, hogy mit tesznek az ügyben. Hadházy szerint „a válasz egyáltalán nem megnyugtató”, mert mint kiderült, „beadtak egy törvényjavaslatot arról, hogy aki több választáson inaktív, azt töröljék a rendszerből”, másrészt „állítólag kiadtak egyszer valami közleményt, hogy jó lenne lejelenteni az elhunytakat”.

Bejegyzéséhez hozzáteszi, hogy szerinte „kiélezett helyzetben pár ezer szavazat is dönthet egy mandátum és így akár az egész választás sorsáról”, illetve „ha egyetlen halott borítékát sem küldenék vissza, a jelenség akkor is befolyásolhatja a végeredményt azzal, hogy nem tudjuk, mennyi pontosan az összes szavazásra jogosult állampolgár”, ami „extrém esetben szintén megváltoztathatja az eredményt”.

A választók számának alakulásáról a 444 választási mellékletében tájékozódhat.

Forrás: 444.hu

Categories
Hírek magyarul

A félelem alternatívája a demokrácia – erdélyi értelmiségiek állásfoglalása a magyarországi választásokról | Transindex.ro

Nyílt levélben osztják meg gondolataikat a kezdeményezők az erdélyi közösséggel a közelgő magyarországi választások kapcsán. A szöveget módosítás nélkül tesszük közzé, az indítványhoz csatlakozók aláírhatják ezt a petitieonline oldalon.
Akülhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség” – írja a nyílt levelet megszövegező és közzétevő kezdeményező csoport.
A kezdeményezők közel egy órás online sajtótájékoztatót is tartottak, ahol elmondták, hogy mind a hatalmon lévő pártoknak, mind az ellenzéki pártoknak arra szeretnék felhívni a figyelmét, hogy Erdélyben sokan vannak, akik másként gondolkoznak, másként látják a társadalmat mint ahogy azt a ‘felvásárolt média’ láttatni akarja. Remélik, hogy az eljövendő magyarországi választások változtatni fognak ezen a helyzeten. Azért indították el az aláírásgyűjtést, hogy kiderüljön: az erdélyi magyarok nyitottak a pluralizmusra. Aki tehát egyetért a nyílt levélben foglaltakkal, aláírhatja ezt.
Az alábbiakban módosítás nélkül tesszük közzé a nyílt levelet, a szöveg végén megtalálják a linket, ha alá szeretnék írni a kezdeményezést.
A félelem alternatívája a demokrácia
Állásfoglalás a közelgő magyarországi választásokról
„Állítsuk a gyűlölet szervezettségével szembe a szervezett szeretet seregét.”(Márton Áron)
Idén választások vannak Magyarországon. Az erdélyi magyarok közül sokan, akik magyar állampolgárok is, regisztrálnak és szavazni készülnek az áprilisi választáson. Erre törvény adta lehetőségük, demokratikus joguk van. Sokan vannak azok is, és ők adják az erdélyi magyarság többségét, akik nem vesznek részt a magyarországi választásokon. Nem kérték a honosítást, nem tartják etikusnak egy másik országban szavazni, vagy egyszerűen érdektelenek. De a választásoknak mindannyiunk számára van tétje.
Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen kormánya lesz egy olyan országnak és népnek, akikhez kulturális, társadalmi, baráti és rokoni kapcsolatok fűznek. Az is befolyásolja életminőségünket, hogy az Európai Unió egyik tagállama milyen értékek mellett áll ki, és ennek következtében miként tekintenek ránk, magyarokra az EU-ban. Azt is fel kell mérnünk, hogy a román és a magyar kormány milyen viszonyt ápol egymással, és ennek következtében mi, akik Románia polgárai is vagyunk, milyen helyzetekbe kényszerülünk.
Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, nekünk is rombolják mindennapi kapcsolatainkat az utóbbi évek gyűlöletkampányai. Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól, vagy a szexuális kisebbségektől! Nem kell megvédeni minket tőlük. Párbeszédet szeretnénk, nem riogatást.
Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról.
A hallgatás egyik következménye, hogy dominál az a magyarországi érvelés, hogy Erdélyben csupán haszonelvű politizálás folyik. Ez számunkra visszatetsző, és azok malmára hajtja a vizet, akik úgy akarják látni és láttatni az erdélyieket (és a külhoniakat általában), mint akik csupán számításból, önös érdekből vesznek részt a magyar választásokon. Ezt nem fogadhatjuk el, ez ellen fel kell szólalnunk.
Fontosnak tartjuk a demokratikus elvek tiszteletben tartását, tiltakozunk az ellen, hogy bárki is visszaéljen a külhoni szavazatokkal, azt a látszatot keltve, hogy itt szavazatvásárlás folyik, vagy fennáll a választási csalás lehetősége. Ennek érdekében létfontosságú, hogy biztosítva legyen a külhoni szavazás átláthatósága, ellenőrizhetősége. Ez minden erdélyi magyarnak közös érdeke, azoknak is, akik nem szavaznak, hiszen mindannyiunkra ráég a bélyeg.
A külhoni szavazatok befolyásolhatják a választások eredményét – ettől nem tekinthetnek el a magyarországi pártok sem. Az erdélyi magyarság sokszínű, vannak köztük baloldaliak, liberálisok, zöldek, konzervatívak, határozatlanok. Azzal, hogy csupán egyetlen párt szavazótáborának tekintenek minket, csak erősítik a határon túli magyarság negatív megítélését. Ezen változtatni kell, és a változáshoz dialógusra, szabad nyilvánosságra és kölcsönös tiszteletre van szükség.

2022. január 28.

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Kozák Gyula, Magyari Nándor László, Selyem Zsuzsa
A kezdeményezéshez ITT lehet csatlakozni.
Forrás: Transindex.ro

Categories
Hírek magyarul

Eltérített, Erdélybe szánt pénzek: korrupciógyanú Kövér László körül

A 24.hu feltárt egy nagyon érdekes történetet, melynek minden résztvevője legalább egyszer ellentmondott saját magának és mindenki másnak is. A történet egy budai villában lévő lakásról szól, arról, hogy ki lakik benne, milyen pénzből, az a pénz kitől származik, és az milyen célra adta.

Mint a portál írja, létezik egy Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány nevű szervezet, igaz, annak se honlapja, se emailcíme nincs. A szervezet 320 millió forint támogatást kapott arra, hogy határon túli magyarokat támogasson. Ebből a támogatásból 240 millió arra ment el, hogy az alapítvány vett egy ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egy II. kerületi villában. Amikor a 24.hu újságírója becsöngetett a lakásba, Veress László anyósa nyitott ajtót, majd nem sokkal később megérkezett Veress felesége is, aki a kapukódot magabiztosan bepötyögve lépett be az épületbe. Veress László már jó ideje Kövér László kabinetfőnöke. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Visontai Kálmán, Veress munkatársa.

Amikor a 24.hu felhívta Veresst, ő először tagadta, hogy bármit is tudna a Visontai vezette alapítványról és a budai lakásról, és hogy ahhoz neki vagy családjának bármi köze lenne. Majd szóba került, hogy az anyósa nyitott ajtót.Ezután a beszélgetés leirata szerint kis habogás után annyit mondott, hogy “ezek beteg emberek, hagyja ki őket az üzelmeiből!” és letette a telefont.

Visontai a portál kérdésére előbb szintén tagadta, hogy Veress feleségének szülei élnének az alapítvány lakásában, majd ezt gyorsan arra módosította, hogy Veress rokonai “3-4 napja” vannak a lakásban, legfeljebb egy hétig. Később írásban már azt közölte, hogy az alapítvány szeptember 1-je óta „egy külhoni magyar házaspár” számára biztosít elhelyezést a lakásban, amíg a pár egyik tagjának súlyos, krónikus betegségét kezelik.

Azt sem volt egyszerű kideríteni, hogy vajon kitől származhatott a 320 milliós támogatás. Az alapítvány beszámolója szerint egy Probillion Limited nevű cégtől, amiről viszont semmilyen egyéb információt nem közöltek. Kiderült, hogy ez a cég egy Frank Liu nevű, tajvani származású üzletemberhez köthető, aki egy ideje Magyarországon él, és remek viszont ápol Kövér Lászlóval. Erről még a régi Index közölt hosszú cikket.

Először ennek a cégnek a vezetője is azt közölte, hogy semmit sem tud a kérdéses alapítványról, majd később azt írta, hogy mégiscsak volt köze a cégnek az alapítványhoz, annyi, hogy megkérték a külföldi partnereiket, hogy támogassák a szervezetet és a határon túli magyarok ügyét. De hogy aztán melyik cég mennyi támogatást adott, már nem követték.

Ez azért is érdekes, mert ezek szerint külföldi forrásból jött össze az alapítványnak a 320 millió, mégsem szerepelt a külföldről támogatott szervezetek listáján. Ezt a listázást a kormánypárt írta elő civil szervezeteknek, leginkább a külföldi pályázatokból és programokból támogatott jogvédő szervezetek vegzálására, az orosz mintát követve. A 2017-ben elfogadott civil törvény értelmében 7,2 millió forint támogatás fölött már listázni kellett a szervezeteket, amíg vissza nem vonták a jogszabályt. Visontai szerint adminisztratív hiba miatt nem szerepeltek a listán.
A támogatásból a villa mellett egy Audi A6-ost is vett az alapítvány 13 millió forintért, amit Visontai használ. Vettek még emellett egy 12,5 millió forintos erdőszéli telket Visegrádon, és négy magánszemélyt is támogattak, akik közül viszont az egyik nem határon túli, viszont Visontai sógornője. A kuratóriumi elnök szerint a feleségének testvére azért kapott pénzt az alapítványtól, mert a férjével együtt elvesztette a munkáját a koronavírus-járvány alatt, de amit kaptak, támogatásként vissza fogják fizetni.

Visontai az egész ingatlanbizniszt a járvánnyal indokolta, vagyis hogy a járvány miatt az alapítvány nem igazán tudta ellátni eredeti célját, a határon túliak anyagi támogatását, ezért befektetésként megvették a villalakást. Csakhogy azt még 2019-ben vásárolták.

Forrás: 444.hu

Categories
Hírek magyarul

Transindex: Kezdődik az ellenzéki kampány? Márki-Zay Péter jön Romániába!

“A tegnap kaptam egy levelet, amelyet Márki-Zay Péter úr nevében írt az egyik munkatársa. A levél szerint Hódmezővásárhely polgármestere (aki vasárnap estétől a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje is) egy kisebb erdélyi körút keretében szeretné meglátogatni városunkat és szeretne személyesen velem is találkozni. Erre a levélre kellene mielőbb válaszolnom” – fejtegeti Gálfi, hozzátéve: megvan a személyes véleménye azokról, akik “Gyurcsány Ferenccel képesek összefogni”.
Majd magába száll, és azt írja, hogy “tudatában vagyok annak, hogy polgármesterként nem a saját meggyőződésemet kell képviselnem, nem a magánvéleményem szerint kell cselekednem, hanem a székelyudvarhelyiek, vagy azok többségének véleményét, akaratát kell képviselnem.”
És arra kéri az udvarhelyieket, hogy mondjanak véleményt: fogadja-e Márki-Zayt vagy sem?
Frissítés: Miután a Telex szemlézte a hírünket, megkeresték Márki-Zay Péteréket, hogy mit szólnak az udvarhelyi polgármester posztjához, illetve hogy ezzel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kaptak.
A válaszból kiderült, hogy az erdélyi körút régóta tervben van, a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezi, és alapvetően testvérvárosi látogatásokat jelent, de nem kizárólagosan.
Gálfi Árpád polgármesternek köszönik a posztját, mivel felhívta a figyelmét Márki-Zay erdélyi körútjára, és így akár több emberhez is eljuthatnak.
Példaként megemlítették, hogy a poszt miatt éppen Kolozsvárról kaptak megkeresést: a Planetarium Café szívesen szervezne Márki-Zay Péternek találkozót helyi fiatalokkal – írja a Telex.
Frissítés 2: A polgármester utólag törölte a Facebookjáról a bejegyzést, miután annak hír bejárt a magyarországi sajtót is.

Forrás: transindex.ro

Categories
Hírek magyarul

Karácsony Gergely: Legalább az igazságügyi miniszternek le kell mondania a Pegasus-ügy miatt

Legalább az igazságügyi miniszternek távoznia kell a Pegasus-ügy miatt Karácsony Gergely szerint. Budapest főpolgármestere a brit The Guardiannek adott interjújában szólította fel lemondásra Varga Juditot.

Nincs két hete, hogy a Forbidden Stories tényfeltáró kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány is egy izraeli cég kémprogramja segítségével figyelt meg oknyomozó újságírókat és kormánykritikus politikusokat.

A nemzetközi nyomozásban hónapokig dolgozott 10 ország 17 újságjának több mint 80 újságírója. A telefonokat az Amnesty International technológiai laborja vizsgálta meg.

A tényfeltáró riport szerint legalább 180 újságírót hallgattak le telefonjukon keresztül világszerte, köztük Magyarországon a Direkt36 két munkatársát, de a megfigyeltek között voltak a brutálisan meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi rokonai és ismerősei is.

A magyar kormány eddig érdemben nem kommentálta az ügyet: álbotrányként, hisztériakeltésként, sajtóhírként beszéltek róla.

Az igazságügyi miniszter korábban a Le Monde-nak adott interjújában provokációnak nevezte, amikor azt kérdezték tőle: engedélyezné-e egy újságíró megfigyelését? Varga Judit később a Telexnek azt mondta, ő a jogszabályok betartásáért felel – titkos információgyűjtésre Völner Pár államtitkár adhat, vagy tagadhat meg engedélyt.

Forráso: hu.euronews.com

Categories
Hírek magyarul

16 ország kormányfője írt levelet a magyarországi melegek megbélyegzése miatt. Politico.eu via Magyar Hang.

A Politico információi szerint az EU 27 tagállamából 16 ország vezetője közös levélben áll ki a melegek megkülönböztetése ellen, kiemelve a 18 év alattiak elfogadását is – számolt be a 444.hu. Mint írják, a szövegben ugyanis az is szerepel: „biztosítanunk kell, hogy az európaiak következő generációja az egyenlőség és a tisztelet légkörében nőjön fel”.

A levél nem említi sem Magyarországot, sem pedig konkrétan a magyar propaganda-törvényt, de a luxemburgi kormányfő egy interjújában egyértelművé tette, hogy a levél kifejezetten Magyarországnak szól.

Emlékeztettek arra is, hogy csütörtökön kezdődik a tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója Brüsszelben. A hivatalos napirenden ugyan nem szerepel a magyar törvény, de várhatóan téma lesz a levél is. A levél aláírói: Alexander De Croo (Belgium), Mette Frederiksen (Dánia), Angela Merkel (Németország), Kaja Kallas (Észtország), Micheál Martin (Írország), Kyriakos Micotakis (Görögország), Pedro Sánchez (Spanyolország), Emmanuel Macron (Franciaország), Mario Draghi (Olaszország), Nicos Anasztasziadesz (Ciprus), Krišjānis Kariņš (Lettország), Xavier Bettel (Luxemburg), Robert Abela (Málta), Mark Rutte (Hollandia), Sanna Marin (Finnország) és Stefan Löfven (Svédország).

Az ügy miatt már az Európai Bizottság elnöke is felszólalt elítélve a törvényt, erre Orbán Viktor is reagált: szerinte von der Leyen közleménye a szégyenletes.

Categories
Hírek magyarul Magyar típusú találkozás

Minority Safepack: jogalkotásra várva

Remélhetőleg kiemelt fontosságú mozzanat zajlott le december eléjén: az Európai Parlament háromnegyedes többséggel fogadta el a Minority Safepack kezdeményezést, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el törvényeket a kisebbségek támogatására.

Nem újdonság, hogy az ügyet az RMDSZ színeiben induló Vincze Lóránt EP képviselő tűzte zászlójára -mindezt úgy, hogy az EU hangadó országaiban kevés szó esik az őshonos kisebbségekről, több európai tagállam is úgy tesz, mintha nem lennének nemzeti kisebbségei.

Arról, hogy Románia hol áll ebben a vonalban, más-más megfogalmazása van az Unió szinten hallható magyar, illetve román képviselőknek. A magyarok rendszerint a kisebbségek diszkriminációját hangsúlyozzák, a román felszólalók pedig mintaértékűnek tekintik Romániát a kisebbségi jogok megoldásában. EU szinten az igazság nagyjából középen van, hiszen elismerik a kisebbségek (itt hangsúlyosan a magyar kisebbség) létét, illetve komplexebb jogszabályok is garantálják az erdélyi magyarok jogait, amelyeknek javarészét be is tartják – ugyanakkor az erdélyi magyarság távolról sem élvez olyan szintű jogokat, mint a finnországi Åland-szigetek svéd lakossága.

Ilyen körülmények közt általánosan elfogadott, EU-n belüli jogszabályokat kialakítani nem lesz gyerekjáték – mint ahogy az sem volt egyszerű, hogy az érzékenységek kerülése végett kényes témával foglalkozzon az Európai Parlament. Az igazi kérdés az volt, hogy lényegében kényelmetlen kérdést, polgári kezdeményezésre hajlandó napirendre tűzni Brüsszel vagy elsumákolják a problémát.

A számokat tekintve kisebbségi szemszögből biztató eredmény született: 524 igen, 67 nem és 103 tartózkodással fogadták el a kezdeményezést. A számadatok érdekesek más szempontból is: 11 EU tagállamból, 1 123 422 aláírás érkezett az ügyben.

Vincze Lóránt szerint ez az eredmény annál is jelentősebb, mert járványidőben, a brexit alatt és a költségvetési vita mellett született meg a döntés. Az aláírások jelentős része érkezett Erdélyből, ugyanakkor ez nem lett volna elegendő – más országokban is érdeklődést keltett a téma.

Vincze Lóránt FUEN elnök a sajtóban arról is beszámolt, hogy a szavazást megelőző hónapokban a zöld frakciót leszámítva egyetlenegy alakulat sem akart határozatot a Minority Safepack kapcsán, beleértve az Európai Néppártot is. A szocialista frakció, Vincze elmondása szerint, kezdetekben határozottan ellenezte a kezdeményezést és leszögezték azt is, hogy nem fogják megszavazni – a szavazáson ehhez képest a frakcióból mindössze 8 képviselő tartózkodott (mindannyian a PSD színeiben), a liberális frakcióból ugyanakkor mindegyik PNL és két USR képviselő is tartózkodott (a frakció vezetője, Dacian Cioloș például megszavazta a tervezetet). A liberálisok visszafogottságára nyilvánvalóan hatással volt a 2020. december közepén zajló kormányalakítási tárgyalás is, a PNL vezetése láthatóan kerülte az RMDSZ-el történő konfrontálódást, valószínűsíthetően nem akarták a szövetséget olyan helyzetbe hozni, amely nehezítette volna a megegyezés lehetőségét. Az ellenszavazatokból három érkezett román EP képviselőktől (Traian Băsescu korábbi államfő esetében nem csak a diskurzus vált magyarellenessé, hanem kisebb-nagyobb cselekedetek is kísérik az átváltozást, például ebben az esetben is). Szlovákia visszafogottan járt el a kérdésben, Bulgária képviselői azonban határozottan ellenezték a kezdeményezést (Vincze ezt a török kisebbség jelenlétével magyarázza, akik a szervezeteik nevében nem tüntethetik fel a török szót sem – mindezt jogszabály korlátozza).

A legfontosabb kérdés mindezek mellett a jogszabályalkotás: az Európai Bizottságra a magyaroknak lényegében elhanyagolható ráhatása van, azaz eredmény borítékolása egyelőre lehetetlen. Vincze Lóránt elmondása szerint januárban lehet konkrétumokról beszélni, de ez megközelítőleg 1-1,5 éves törvényhozási procedúra, amelyet majd akár EP-n belüli viták is kísérnek.

Nagy Kálmán

Categories
Hírek magyarul

Szijjártó Péter ma 2 percen át beszélt a luxusjachtos nyaralásáról, de most se árulta el, hogy ki fizette az utat | 24.hu

Hétfőn egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón ismét szembesítették Szijjártó Pétert a világsajtóba is bekerült luxusjachtos nyaralása megválaszolatlan kérdéseivel. Ezúttal az RTL Klub próbálta megtudni az igazságot a fényűző nyaralásról, de a külügyminiszter – ahogy korábban – ezúttal sem reagált érdemben.

Ahogy korábbi videónkban felvetettük, Szijjártó nyaralásával alapvetően két probléma van:

  • ha maga fizette a kikapcsolódást, nem tudni milyen forrásból tehette meg, mert egy ilyen luxusjacht tízmilliós bérleti díjat jelentene, ennyi kerete pedig Szijjártó Péternek nincs a vagyonnyilatkozata szerint.
  • ha pedig ajándékba kapta az utat, az több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, például azért, mert a jachttulajdonos Szíjj László cége milliárdokat nyer közbeszerzéseken.

Az alapkérdés tehát továbbra is: ki fizette ki a külügyminiszter luxusüdülését? Erre a mai napig nem tudjuk a választ.

Szijjártó Péter azonban ezúttal sem adta meg a választ, amikor az RTL Klub riportere kérdezte erről.

Kedves szerkesztő úr, nem tudok Önnek újat mondani ebben a kérdésben. A helyzet az az, hogy a családdal és a barátainkkal eltöltött szabadidőt azt továbbra is a magánéletem részének tekintem. Amióta ezen a pályán dolgozom, mindig szétválasztottam a magánéletemet és a közéleti munkámat, és ezt a jövőben is így fogom tenni. (…) Soha egyetlen magánéleti momentum nem befolyásolt semmilyen munkában meghozott döntésemet és nem fog befolyásolni a jövőben sem.”

Szijjártó Péter szerint az ő érvelését támasztja alá az is, hogy Polt Péter nem látta bűncselekménynek a külügyminiszter tisztázatlan finanszírozású luxusjachtozását.

Soha, amióta itt dolgozom, olyan döntést nem hoztam, ami korrupt szándékokkal lett volna kikövezve. Vagy azok mentén született volna meg. Szerkesztő úr, ez igaz általánosságban is, és igaz, erre a konkrét esetre is, amit Ön itt felvetett. Soha nem engedtem magam köré korrupt szándékokat. Vagy korrupt szándékokkal rendelkező embereket. Soha nem tartottam fenn ilyen kapcsolatot, és nem is fogok fenntartani a jövőben sem.

Eszerint a külügyminiszter semmilyen problémát nem lát abban, ahogy egy közbeszerzéseken taroló vállalkozó hajóján üdül, miközben nem árulja el, hogy ki fizette a számlát.

Amikor pedig Szijjártó Péter 2 perc után befejezte monológját, az RTL Klub munkatársa felvetette, hogy nem válaszolt kielégítően, de a külügyminiszter erre csak azt mondta:

Elmondtam, mindent, amit a magánéletemről Önre szeretnék bízni.

A külügyminiszter mai reakciója, ezen a videón, az utolsó két percben látható:

Sajtótájékoztató Liam Fox brit volt védelmi és kereskedelmi miniszterrel

Sajtótájékoztató Liam Fox brit volt védelmi és kereskedelmi miniszterrel

Közzétette: Szijjártó Péter – 2020. szeptember 13., vasárnap

Forrás: 24.hu.