Categories
Magyar típusú találkozás

Márki-Zay Péter: alternatíva a magyar-magyar viszonyra?

Kérem az olvasót, hogy amennyiben Orbán Viktort tartja Magyarország számára az egyetlen elfogadható miniszterelnöknek, egy kicsit tegye félre a meggyőződését. Magyarország miniszterelnöke mindig az a személy, akit az ország választói, illetve az a részük, aki hajlandó elmenni voksolni, megválaszt.

Van egy érdekes beszélgetés a Transindex szerkesztője, Kulcsár Árpád és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnökjelölt közt: (https://itthon.transindex.ro/?cikk=29237).
A beszélgetés két fontos kérdést jár körbe: egy ellenzéki győzelem esetében mi történik a határon túliak támogatásával, illetve milyen legyen a határon túliak jogi státusa a folytatásban.

A határon túli magyarsághoz jelen pillanatban két típusú viszonyulás van: Gyurcsány Ferenc, illetve Dobrev Klára által fémjelzett Demokratikus Koalíció, akik módosítanák az alkotmányba foglalt szavazati jogot, illetve az Orbán Viktor és a Fidesz által képviselt, aktív szavazási részvételt ösztönző irány. Nem merem kijelenteni, hogy egyik vagy másik álláspont helyesebb, hiszen itt egy doktrínai kérdés van: létezhet-e két típusú jogkörrel járó állampolgárság vagy sem. Mindkettőre van példa és innentől a válasz inkább ízlés kérdése: azt is el kell mondani, hogy Magyarország, illetve a magyarság kultúrnemzeti koncepciója, azaz, hogy magyar az, aki a magyar kultúrában szocializálódott, inkább a választójoggal együttjáró állampolgárságot tenné indokolttá.

Ez a kultúrnemzetiség doktrínai szinten jól hangzik, azonban gyakorlatban csak a Fidesz tett lépéseket annak érdekében, hogy a magyar kultúrát vagy méginkább: magyarságot anyagilag is támogassa. Vitatható, hogy mennyire volt ebben önös érdek, hiszen számítanak a határon túliak szavazatára, de érdek ide vagy oda, nyújtottak jelentős segítséget, tényleg nagy számú oktatási intézményt, stadiont és sok egyebet építettek Erdélyben (is). Ilyenre eddig nem volt precedens, vélhetően a választások után sem hagynák abba, amennyiben kormányon maradnak. Az ellenzék esetében ugyanezeket a csapokat eléggé gyengén csepegtették, így a határon túliak jogosan aggódhatnak.

A Fidesz után, a Kulcsár interjúban elsőként Márki-Zay mondja ki, hogy komoly támogatást kell juttatni a magyar embereknek – még akkor is, ha a Fidesz fétiseként ismert stadionépítéseket leállítaná. (Hogy az erdélyi magyarság identitásmegőrzésében lehet-e szerepe a futballnak, arról születhetne egy tanulmány, minden esetre, ha őszinték vagyunk, nem anyaországi, állami támogatáson kellene működjenek a fociklubok.) Egyetemek, vállalkozásfejlesztések, netalán egyházi támogatások viszont részesülhetnek ilyen támogatásokban – ez nyilván indokolt.

A beszélgetésnek van egy másik, igencsak fontos eleme is: állandó képviseletet biztosítani a határon túli magyaroknak. Itt azért látszik, hogy tulajdonképp jobboldali gondolkodású politikusról van szó, nyilván a szó doktrínai értelmében. A baloldal legnagyobb gondja az volt, hogy nem tudott viszonyulni a nemzetiségi kérdéshez. Sokan a nyugati trendekhez igazodva mindent negatívnak ítélnek meg, ami nemzeti, ez azonban a magyarság esetében azért nem helytálló, mert azok a folyamatok, amelyek pl. Németország esetében nemkívánatossá tették a nemzetiségi kérdést részint nem történtek meg, részint pedig késtek, késnek. (Igaz ez több Kelet-európai országra: gondoljunk pl. a BLM mozgalomra, amihez egyszerűen nincs az érintett kisebbség jelen ezekben az országokban.) Ebben a kontextusban a nemzet szó más értelmezést kap: ha kultúrnemzetről beszélünk, akkor a szimbolikus képviselet indokolttá válik.

(Hogy gyakorlatban, hogyan festene a magyarországi parlamenti képviseletért zajló előválasztás határon túl, az már kicsit sci-fi irodalomba illő, de ez másodlagos kérdés: ha igazi, nemzeti vonalban gondolkodunk, akkor ez a lépés fontos.) Márki-Zay-nak van még egy fontos megállapítása, ami pozitívan tud az erdélyi emberek fülében csengeni: szakít azzal a jelenlegi, magyarországi ellenzéki magyarázattal, hogy a Fidesz a határon túliak segítségének köszönhetően nyert választást. Itt csatolnék vissza ahhoz, amit az írás elején leszögeztem: Magyarországnak olyan miniszterelnöke, kormánya van, amelyet megválasztanak a magyarországiak. Ezt nem tudja lényegében a határon túli magyarság befolyásolni – bár éppen a 2022-es választáson látok esélyt arra, hogy a határon túliak tudjanak a mérleg nyelve lenni. Minden esetre a magyarországi politikust nem zavarja ez az esély, elég határozottan áll ki a teljes jogkör megőrzés mellett.

Jó kérdés, hogy mi vár akkor a Fidesznek egyértelműen behódolt RMDSZ-re, ha az ellenzék győz. Politikai bravúr lesz helyezkedni, bár illemből a Fidesz mellett kellene kiállniuk: kérdés, hogy ezek mellett mit tudnak majd elérni, egyáltalán mire lesz igényük. Az erdélyi magyarságnak lényegében a Fidesz a kedvezőbb szervezet, a túlnyomó többség szimpátiáját bírják is. A kívánatos azonban mégis az lenne, ha az erdélyi magyarság saját, független támogatásrendszert tudna építeni, lehetőleg politikafüggetlen forrásokból. Erre viszont nincs akarat, sőt megkockáztatom, ereje sem.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a magyarországi beruházások mértéke, mikéntje mindenképp átalakulna egy Márki-Zay győzelemmel, az irányt azonban még nem lehet sejteni. Látatlanban a támogatások mértékének a csökkenésére, illetve egy RMDSZ dorgálásra számítanék, hiszen a Kolozsvári vezérkar egyértelműen a Fidesznek szurkol. Egy ellenzéki győzelem ezt a viszonyrendszert tudná átrendezni: lehet nem is lenne baj.

Nagy Kálmán

Categories
Hírek magyarul

Transindex: Kezdődik az ellenzéki kampány? Márki-Zay Péter jön Romániába!

“A tegnap kaptam egy levelet, amelyet Márki-Zay Péter úr nevében írt az egyik munkatársa. A levél szerint Hódmezővásárhely polgármestere (aki vasárnap estétől a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje is) egy kisebb erdélyi körút keretében szeretné meglátogatni városunkat és szeretne személyesen velem is találkozni. Erre a levélre kellene mielőbb válaszolnom” – fejtegeti Gálfi, hozzátéve: megvan a személyes véleménye azokról, akik “Gyurcsány Ferenccel képesek összefogni”.
Majd magába száll, és azt írja, hogy “tudatában vagyok annak, hogy polgármesterként nem a saját meggyőződésemet kell képviselnem, nem a magánvéleményem szerint kell cselekednem, hanem a székelyudvarhelyiek, vagy azok többségének véleményét, akaratát kell képviselnem.”
És arra kéri az udvarhelyieket, hogy mondjanak véleményt: fogadja-e Márki-Zayt vagy sem?
Frissítés: Miután a Telex szemlézte a hírünket, megkeresték Márki-Zay Péteréket, hogy mit szólnak az udvarhelyi polgármester posztjához, illetve hogy ezzel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kaptak.
A válaszból kiderült, hogy az erdélyi körút régóta tervben van, a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezi, és alapvetően testvérvárosi látogatásokat jelent, de nem kizárólagosan.
Gálfi Árpád polgármesternek köszönik a posztját, mivel felhívta a figyelmét Márki-Zay erdélyi körútjára, és így akár több emberhez is eljuthatnak.
Példaként megemlítették, hogy a poszt miatt éppen Kolozsvárról kaptak megkeresést: a Planetarium Café szívesen szervezne Márki-Zay Péternek találkozót helyi fiatalokkal – írja a Telex.
Frissítés 2: A polgármester utólag törölte a Facebookjáról a bejegyzést, miután annak hír bejárt a magyarországi sajtót is.

Forrás: transindex.ro

Categories
Internationale Stiri

Viktor Orbán are un contracandidat redutabil în persoana lui Péter Márki-Zay

Opoziția maghiară l-a ales pe Péter Márki-Zay, în vârstă de 49 de ani, în al doilea tur al alegerilor interne primare, să fie reprezentantul său în înfruntarea cu Viktor Orbán din 2022. El a fost favorizat și de context după ce primarul Gergely Karácsony, clasat pe locul al doilea, s-a retras, iar Klára Dobrev a fost dezavantajată de mariajul cu Ferenc Gyurcsány

El a învins-o pe avocata pro-europeană Klára Dobrev, cea care a ocupat prima pozițe după primul tur, la sfârșitul lunii septembrie, cu 35% din voturi și care visa să devină prima femeie care să conducă un guvern în această țară central-europeană, membră a Uniunii Europene.

Péter Márki-Zay, în vârstă de 49 de ani, a reușit, de asemenea, să câștige 20% din voturi în primul tur fără sprijinul financiar sau logistic al unui partid politic. Fost membru al Fidesz, partidul lui Orbán, Márki-Zay asigură că nu se mai recunoaște în acțiunile întreprinse de lider, cele care l-au făcut să fie acuzat de corupție și autoritarism.

În 2018, a câștigat alegerile municipale din orașul Hódmezővásárhely (sud-est), o cetate a majorității aflate la putere din 2010.

El a ajuns pe poziția a treia după prima rundă, dar a beneficiat de retragerea primarului liberal și ecologist din Budapesta Gergely Karácsony, care se situase pe 2 cu cu 27%.

Acesta din urmă a estimat că opoziția ar avea șanse mai mari de a câștiga alegerile legislative împotriva lui Viktor Orbán dacă Dobrev nu ar conduce Coaliția a șase partide, unite într-un mod fără precedent.

Susținătorii candidatei de centru-stânga, din partidul Coaliției Democrate (DK), îi subliniază experiența în Parlamentul European, unde este vicepreședinte. Dar faptul că este soția fostului prim-ministru Ferenc Gyurcsány a constituit pentru ea un handicap, din cauza nepopularității acestuia, datorate dezvăluirii declarațiilor private în care a recunoscut că a mințit cu privire la starea reală a economiei țării, care a ajuns aproape de faliment în 2008.

O victorie pentru Péter Márki-Zay ar fi „un coșmar pentru Viktor Orbán”, crede analistul Róbert László.

„Spre deosebire de  Klára Dobrev, el nu poate fi ușor batjocorit de prim-ministru ca fiind o marionetă a lui Ferenc Gyurcsány”, a declarat acesta pentru AFP.

După ani de certuri și o serie de înfrângeri, este prima dată când Opoziția a decis să se unească.

Liberali, ecologiști, socialiști sau de extrema dreaptă, partidele reprezentate în parlament au semnat o declarație comună, acuzându-l pe Orbán că a redus în avantajul său legea electorală pentru a preveni alternanța și s-au angajat la un program comun de guvernare. 

Sursa: hotnews.ro

Foto: Facebook/ Márki-Zay Péter