Categories
Opinii

Victoria lui Orbán scindează din nou naționaliștii români

Săptămâna a început cu vestea celei de-a patra victorii consecutive a lui Viktor Orbánîn Ungaria. Cum era de așteptat, în funcție de perspectiva asupra acestei realități, oamenii s-au împărțit în două tabere. Unii se bucură de rezultat și îi felicită pe maghiari pentru alegerea făcută, în timp ce alții îi acuză de inconștiență și putinism. 

„Orice s-ar zice, Viktor Orbán este cel mai mare om de stat al vremurilor sale. Personal, ca ungur din Transilvania, îi mulțumesc pentru faptul că ne-a reașezat pe harta națiunii ungare, ceea ce pentru mine este cel mai mare merit al lui”, spune într-un comentariu pe Facebook un cetățean de etnie maghiară, care sintetizează punctul de vedere al ungurilor din țara noastră, despre care se știe că au votat într-un număr foarte mare cu Viktor Orbánși Fidesz.  

În replică, adepții lui „Afară cu ungurii din țară!” au sărit și ei pe rețelele de socializare cu comentarii ostile și atacuri de tipul: „Toți ungurii de la noi au votat cu ticălosul de Orbán… de ce nu plecați acasă, la banditul vostru care visează la Transilvania, ca prietenul lui, Putin, care visează la URSS?”

„Frumusețea” situației abia acum se face remarcată prin faptul că victoria lui Victor Orbánproduce rupturi vizibile în rândul naționaliștilor români. Convinși până în măduva oaselor de faptul că Orbáneste un lider căruia îi pasă de poporul său și impresionați de puternicele sale tendințe naționaliste și antieuropene, mulți îl aplaudă frenetic și îl dau ca exemplu pe el, precum și pe votanții lui. 

„Dragi români, luați aminte! Ungaria, o țară mult prea mică față de România, o duce de 10 ori mai bine decât noi, și asta că au un conducător stabil de peste 3 mandate”, spune cineva. 

„Popor care știe ce vrea și nu se lasă manipulat de cei din afară, trebuie urmați și de noi dacă vrem să trăim mai bine!”, este de părere altcineva, într-o notă similară. 

Interesant ar fi de știut cum s-ar mai raporta acești români naționaliști la Viktor Orbándacă acesta ar ajunge vreodată să demonstreze, fie și în chip de surpriză neașteptată, că între visurile și ambițiile sale politice se regăsește și dorința de a reface Ungaria Mare. O astfel de ipoteză a fost ridicată pe rețelele de socializare, unde s-a dezbătut intens subiectul, de către unul dintre comentatorii din cealaltă tabără de naționaliști: „Patrioții români se bucură de victoria lui Orban, chiar dacă acesta râvnește Ardealul. Ei au ce au cu Zelenski”

Dincolo de comentarii și păreri, victoria lui Viktor Orbánîn Ungaria va aduce cu sine consecințe cel puțin interesante pentru națiunea pe care pretinde că încearcă să o protejeze, îndeosebi în contextul atât de șubred al războiului ruso-ucrainean. În timp ce Uniunea Europeană a anunțat luni, imediat după rezultatele alegerilor din statul vecin, că va declanșa mecanismul de stopare a fondurilor UE aplicabil statelor care nu respectă principiile și valorile fundamentale europene, premierul statului vecin a anunțat la rândul său că face demersuri pentru a plăti gazul rusesc în ruble, o cerință a Kremlinului pe care UE a respins-o în mod repetat.

Unde va duce acest joc dublu al lui Orban, care pendulează nonșalant între Est și Vest, după cum îi dictează interesele, rămâne de văzut. Sunt doar curioasă să știu, este realmente ieșirea din UE calea pe care și-au dorit-o sau și-o doresc cei care îl aplaudă frenetic astăzi? Pentru că, judecând după acțiunile din ultima vreme ale liderului maghiar, către asta se îndreaptă statul pe care-l conduce. Și dacă e așa, închei ironic spunând că, odată cu ieșirea din UE, măcar națiunea maghiară se va elibera de marea amenințare a LGBTQ. 

Foto: iStockphoto.com

Categories
Magyar típusú találkozás

Hány szavazat ér egy stadiont – avagy mit ér egy erdélyi magyar voksa?

Nehéz lenne ezt elmagyarázni egy román embernek: a magyarok azon része, amely tömbben van, jószerével Magyarországon él. Ha fizikailag nem is, de gondolataiban…

A székely vagy éppen tömbmagyar párhuzamos állam él és virul. Aki nem hiszi, nézze csak meg, a Magyar Távirati Iroda (MTI) éppen november 10-én közölt egy felmérést, amely szerint a Bálványos Intézet és a Transilvania Inquiery felmérése szerint az erdélyi magyar kettősállampolgárok 42%-a aktív szavazásra készül a 2022-es magyarországi választásokon.

De miért?

Erdélyi magyarként, székelyként érzelmi kérdés magyar állampolgárnak lenni. Egyre inkább. Az erdélyi magyarság számára van pár olyan kérdés, amely kulcsfontosságú lenne: az oktatás, ebből még inkább a felsőoktatás, a magyar nemzeti szimbólumok használata, illetve a nyelvhasználati kérdések. A felsorolt körök közt sok az átfedés, így, ameddig a román állam megoldások helyett elkeni a kérdéseket, a frusztráció nő.

A másik fontos tényező ebben a hangulatban, hogy a mindenkori romániai állami kommunikáció az anyanyelviek irányában is komoly problémákat mutat, a kisebbségieket pedig nem is célozza. Romániában ma, 2021-ben sincs olyan központilag vezérelt szócső, amely a roma, magyar, vagy a minimális szász kisebbséget akarja elérni. (Kérdezheti a kedves olvasó, hogy de mi van a TVR, illetve az állami rádiók magyaradásával. Hogy mi van? Számtalan probléma merül fel ezekkel, legtöbbször az aktualitás hiánya, különösen a televíziónál. Ezek a szerkesztőségek, függetlenül a csapat átlag Matuzsálem korától, önállóságot élveznek, sokszor kulturális megváltó szerepet képzelnek el maguknak – azaz „közszolgálatiasan” értelmiségiek, ami nem teszi őket a szélesebb közönség kedvelt információs forrásává.) Összehasonlításul a magyarországi közszolgálati tévé a Fidesz kormány szócsöve, ami eljut sok háztartásba. És van hasonló kereskedelmi jellegű adó is – innen fakad az a nézet, hogy a kormány javarészt leuralta a médiát. Romániában ilyen nincs – a bármikori kormány érdemeiről nem tájékoztatják a polgárt. A magyarországi lépésekről viszont igen, a magyarországi pénzből, Erdélyben zajló beruházások is komoly visszhangot kapnak.

A hivatásos média mellett a helyi politikum is népszerűsít minden magyarországi beruházást – ilyenkor Orbán Viktor palástjának szélén kapaszkodva, a helyi vezetők is kapnak egy kis elismerést a választópolgártól – szóval mindenkinek bolt a bolt.

Van egy olyan vonzata is a dolgoknak, hogy Magyarország több stadiont épített a székely megyékben, mint Románia. Több egyetemet is, meg orvosi lakást, meg számos más beruházást, ha nem is direkt módon, de egy-egy helyi céget segítve. Ezt, ha néha hangosan nem is mondja ki egyik médiaorgánum sem, azért a helyiek tudják.

A választópolgár ebből a következőt látja: a hazaiak nem oldják meg a problémákat, pl. az aszfaltozás, romos épületek rendezése stb., közben a magyarországiak igen.

Sarkítás a kijelentés, persze, de összeadva a magyar nyelvű médiából érkező Fidesz érdemeit részletező hírekkel, a polgári lakosságban természetesen előforduló, vagy épp aktuális eseményekkel gerjesztett Románia-román-ellenességgel furcsa helyzet alakul ki: az emberek azt látják, hogy a magyar állam tesz értük, a román nem. Itt az sem szempont, hogy a román állam a román anyanyelvű polgárokért is alig tesz valamit…

Amikor egy-egy közvéleménykutatásból kisül, hogy az erdélyi magyarok magyarnak tartják magukat, akkor az online hozzászólások román részről borítékolható eredményt hoznak. Folytatódik ez akkor is, ha felmerül, hogy a román-magyar kettős állampolgárok Magyarország támogatásában jobban bíznak. Igaz ez akkor is, ha kiderül, hogy a megkérdezettek javarésze azt szeretné, hogy Magyarországon éljen. (Vannak ilyen felmérések, időnként borzolják a kedélyeket.)

Nehéz egy román embernek elfogadni, hogy Romániában a magyarok elégedetlenek. (Hogy a román emberek is, az ilyenkor ismét nem érv.) Még nehezebb elfogadni, hogy értékelik a magyarországi segítséget, nagyberuházást (ilyenkor, rendszerint a helyi románok is). A közönség diszkriminatívnak találja, hogy Magyarország magyarok lakta vidékre pumpál sok pénzt. A hozzászólók szeparatizmusnak értelmezik ezt – bár a történelem során nem csatoltak még egyszer sem el, egyetlen, pici darab országot sem pl. stadionépítéssel.

Egyes hozzászólókat zavar az is, hogy az erdélyi magyarok szavazatait várja a Fidesz. (Igaz, ez a magyarországi ellenzéki szavazókat jobban zavarja, de az megint más eset.) A dolog pedig Romániában is ismerős kellene legyen: hiszen a déli megyékben a PSD úttal, kisebb-nagyobb beruházással köszönte meg a voksokat.

Tulajdonképp aki románként azt kifogásolja, hogy az erdélyi magyarok a magyarországi választásokon szavazzanak, nem tud érveket felsorakoztatni ez ügyben. Egyes magyarországi ellenzékiek szerint adózáshoz kellene kötni a szavazás jogát – ez sem logikus feltétlenül. A beruházásokért – mondják a magyarországi ellenzékiek – valamit kellene adnia a határon túli magyarságnak. Elfeledkeznek ugyanakkor valamiről: a Magyarország határain kívül élő magyarság adott már sokszor a beruházásokért cserében valamit: vért. Magyarországot a legtöbb határon túli magyarok által lakott terület azzal támogatja, ami ott nagyon-nagyon értékes, ráadásul fogy: magyar emberrel. Hogy ezt stadionban, anyagi támogatásban nehéz kvantifikálni… az több mint biztos.

Nagy Kálmán

Categories
Hírek magyarul

Transindex: Kezdődik az ellenzéki kampány? Márki-Zay Péter jön Romániába!

“A tegnap kaptam egy levelet, amelyet Márki-Zay Péter úr nevében írt az egyik munkatársa. A levél szerint Hódmezővásárhely polgármestere (aki vasárnap estétől a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje is) egy kisebb erdélyi körút keretében szeretné meglátogatni városunkat és szeretne személyesen velem is találkozni. Erre a levélre kellene mielőbb válaszolnom” – fejtegeti Gálfi, hozzátéve: megvan a személyes véleménye azokról, akik “Gyurcsány Ferenccel képesek összefogni”.
Majd magába száll, és azt írja, hogy “tudatában vagyok annak, hogy polgármesterként nem a saját meggyőződésemet kell képviselnem, nem a magánvéleményem szerint kell cselekednem, hanem a székelyudvarhelyiek, vagy azok többségének véleményét, akaratát kell képviselnem.”
És arra kéri az udvarhelyieket, hogy mondjanak véleményt: fogadja-e Márki-Zayt vagy sem?
Frissítés: Miután a Telex szemlézte a hírünket, megkeresték Márki-Zay Péteréket, hogy mit szólnak az udvarhelyi polgármester posztjához, illetve hogy ezzel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kaptak.
A válaszból kiderült, hogy az erdélyi körút régóta tervben van, a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezi, és alapvetően testvérvárosi látogatásokat jelent, de nem kizárólagosan.
Gálfi Árpád polgármesternek köszönik a posztját, mivel felhívta a figyelmét Márki-Zay erdélyi körútjára, és így akár több emberhez is eljuthatnak.
Példaként megemlítették, hogy a poszt miatt éppen Kolozsvárról kaptak megkeresést: a Planetarium Café szívesen szervezne Márki-Zay Péternek találkozót helyi fiatalokkal – írja a Telex.
Frissítés 2: A polgármester utólag törölte a Facebookjáról a bejegyzést, miután annak hír bejárt a magyarországi sajtót is.

Forrás: transindex.ro

Categories
Hírek magyarul

Karácsony Gergely: Legalább az igazságügyi miniszternek le kell mondania a Pegasus-ügy miatt

Legalább az igazságügyi miniszternek távoznia kell a Pegasus-ügy miatt Karácsony Gergely szerint. Budapest főpolgármestere a brit The Guardiannek adott interjújában szólította fel lemondásra Varga Juditot.

Nincs két hete, hogy a Forbidden Stories tényfeltáró kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kormány is egy izraeli cég kémprogramja segítségével figyelt meg oknyomozó újságírókat és kormánykritikus politikusokat.

A nemzetközi nyomozásban hónapokig dolgozott 10 ország 17 újságjának több mint 80 újságírója. A telefonokat az Amnesty International technológiai laborja vizsgálta meg.

A tényfeltáró riport szerint legalább 180 újságírót hallgattak le telefonjukon keresztül világszerte, köztük Magyarországon a Direkt36 két munkatársát, de a megfigyeltek között voltak a brutálisan meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi rokonai és ismerősei is.

A magyar kormány eddig érdemben nem kommentálta az ügyet: álbotrányként, hisztériakeltésként, sajtóhírként beszéltek róla.

Az igazságügyi miniszter korábban a Le Monde-nak adott interjújában provokációnak nevezte, amikor azt kérdezték tőle: engedélyezné-e egy újságíró megfigyelését? Varga Judit később a Telexnek azt mondta, ő a jogszabályok betartásáért felel – titkos információgyűjtésre Völner Pár államtitkár adhat, vagy tagadhat meg engedélyt.

Forráso: hu.euronews.com

Categories
Magyar típusú találkozás

Az RMDSZ és a Fidesz viszonya: az Orbán fejében dől el a cél

Magyarországon 2022-ben választást tartanak. A Fidesz győzelem borítékolható, ennek az aránya azonban nem. A Fidesz abszolút többségre gyúr, ebben pedig nagyon is számít az erdélyi magyarságra. Valljuk be, nem csókért építik az erdélyi projektjeiket.

Az Átlátszó erdélyi divíziója elég részletes írást közölt arról, hogy miként vette meg az RMDSZ-t kilóra a Fidesz (https://atlatszo.ro/tamogatasok/milliardokkal-olajozott-erdekhazassag-igy-hoditotta-meg-az-rmdsz-t-a-fidesz/). Sípos Zoltán kijelentései javarészt helytállók, azonban két aspektust nem árt hangsúlyozni.

Orbán Viktor karakterrajzából rendszerint az autokrata tulajdonságot szokás hangsúlyozni – ami valós, valószínűleg maga sem tagadná, ha őszintén nyilatkozna. Egy másik dolog azonban, hogy Orbán a Horthy vagy Kádár karaktereket ülteti gyakorlatba, nyilván további elméletekkel kiegészítve, például a Yuval Noah Harari Homo Deus-ában megfogalmazottak alapján. Orbán mítoszt épít, az ő autokráciája pont az imént felsorolt vezetők mintáját használva, amelyekben a személyi kultusz mindig hangsúlyos.

Okosan sakkozik, ugyanis állandóan cserélődő kulcsembereket exponál: Szijjártó, Lázár, Gulyás könnyedén cserélhető, de fontos sakkfigurák a NER-ben. A NER, azaz Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyanis nem csupán PR bullshit. Orbán valószínűleg sejti, hogy Damoklész banánhéján tudnak a legjobban elcsúszni, azaz elenyésző apróságokon, amelyek felgyűlnek az emberek fejében, ezért a politikailag exponált embereket folyamatosan forgatja, cseréli. A gesztus nyilván nem az ellenzéknek szól, hanem a tulajdon szavazóbázisának, amely a kezdeti fiatal, városi és értelmiségi táborról lecserélődött a vidéki, alacsonyan képzett, nemzeti érzelmekre nyitott táborra – nyilván nem kizárólag, de a túlnyomó többségre igaz az állítás. Orbán fejével gondolkodva 4-8 évig elviselhető egy-egy politikus helikopterezése, jachtozása, a kereszténydemokrata orgiák azonban nem mutatnak jól a párt portfóliójában. Na de ez mégis a magyarországi belpolitika. Mi a helyzet Erdéllyel?

Az erdélyi magyarság a NER része. Van egy elég erős erdélyi társaság, olyan látható vagy láthatatlan emberekkel, akik ott mozognak a Orbán gravitációjában, innen pattant ki a hazai magyar nyelvű sajtót monopolizálni kívánó Erdélyi Médiatér Egyesület, ami Fidesz pénzen és érdekek mentén bővítette a párt sajtós befolyását, ugyanakkor megmentette a korábban elsikkasztott pénzek hiányában vergődő médiatermékeket. Az Átlátszó újságírója azt rója fel Orbánnak, hogy az erdélyi politikáról csak bizonyos embereken át tájékozódik, így követett el hibát hibára Tőkés, Toró, majd Olosz támogatásával, mielőtt be kellett látnia, hogy az RMDSZ a nyerő ló, még akkor is, ha nem örvend neki. Ezt a hibát tehát javította, az erdélyi Fidesz befektetések (Erdélyi Médiatér, Pro Economica) környékén zajló gondok valószínűsíthetően nem érték el a pártvezér ingerküszöbét, hiszen vannak gyümölcsöző viszonyok is éppen az RMDSZ-es együttműködéssel, amely most minden jel szerint eléri célját, működik.

Az erdélyi magyarok döntő és túlnyomó többsége Fidesz szavazó. Pont. Ez nagyon optimista esetben 1-2 képviselőt jelent Magyarországnak, amit az ottani ellenzék durva belügyi beavatkozásként tálal, azonban nem fajsúlyos.

Mit akar Orbán Erdéllyel? Ha Putyin elnök székében ülne, akkor visszacsatolná, mint a Krími félszigetet Oroszország. Ezt azonban ő is tudja, hogy nem valószerű, legalábbis az aktuális geopolitikai berendezkedés mellett – nevezzük csak ábrándnak. A következő dolog, ami Orbánnak elemi érdeke, a Fidesz szavazó. Ezt Erdélyből megkapja, akár exportra is. Ha fenntartásokkal is, de az emigráns magyarok java része támogatja a politikáját szavazatával.

A harmadik dolog furcsább. Minden jel arra utal, hogy Orbán egyfajta atavisztikus nemzettudatban él: ebbe belefér az erdélyi magyarság önzetlen támogatása is, valamint az is, hogy ez által borsot törjön a román fél orra alá. Ha Orbán Hararit olvassa, akkor a társadalom kontrollját és a humánközpontú demokrácia halálát is leszűri műveiből – ennek a média újfajta cenzúrázása az eszköze. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden elég nagy felületet fel kell falni, az ellenfelet nem szabad labdához engedni. Ha egyedül vagyok a pályán, akkor nyerek. Ha nem tudok egyedül lenni a pályán, akkor egy olyan fél mellé állok, akivel nyerek. Hogy mi okom van a nyerésre? A nyerés érzése, bizonyos értelemben önmagam szórakoztatása, anyagi érdekem és nem utolsó sorban a fejemben belőtt ideálok elérése. Ha a nyerés nem is lényeg, a meccs maga izgalmas és minden meccs felkészülés a következőre. Igen, a focihasonlat nem véletlen: Orbán lelkes fociszurkoló. A meccs stratégiájáról pedig ő dönt…

Nagy Kálmán

Categories
Hírek magyarul

Orbán Viktor nem ismeri el az LBGT-közösséget (újabban LGBTQ – leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex személyek közössége) és a keresztény értékekre való visszatérést szorgalmazza.

A közép-európai nemzeteknek egyesülniük kellene, hogy megvédjék a keresztény gyökereket, mivel Nyugat-Európa lemondott az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról.
“Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik.”

A nacionalista Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy évtizede, hogy hatalmon van Magyarországon, a Trianoni Békeszerződés aláírásának 100ik évfordulója alkalmából felállitott emlékmű átadásakor mondott beszédet.

Az Összetartozás emlékhelye egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték.

A magyar miniszterelnök szerint az emlékhely felhivás a közép-európai nemzetekhez arra, hogy erősitsék kapcsolataikat szövetségeseikkel és tömörüljenek a “lengyel szabvány” köré.

Lengyelországban, amely Magyarország legfontosabb szövetségese Közép-Európában, a Jog és Igazságosság Párt (PiS) egy konzervativ szociális platformot követett és az “LGBT ideológiával szembenni ellenállását választási stratégiája egyik legfontosabb elemeként használta fel”.

Az emberi jogokat védelmező szervezetek szerint az LGBT-személyek elleni magatartás Magyarországon fokozódott 2018 óta, miután Orbán megszerezte harmadik mandátumátát.

Maga Viktor Orban ritkán birálja a homoszexualitást vagy az egynemű párok életközösségét, ezzel szemben az Országgyűlés elnöke azt állitotta, hogy az egynemű családok örökbefogadása a pedofiliával azonos.

A múlt héten két szivárványszinű zászlót távolitottak el Budapeste épületeiről, melynek nyomán az USA budapesti nagykövetsége felhivta a figyelmet, hogy nem kell megtűrni a neonáci csoportok tevékenységét.

A Reuters hirügynökség szerint számos magyar szempontjából a Trianoni Békeszerződés “nemzeti traumát” jelent, mivel ennek aláirása nyomán Magyarország elveszitette területének kétharmadát és a magyarok milliói kerültek más államok területére, például Romániába, Szlovákiába, Ausztriába és Ukrajnába.

Orbán Viktor magyar állampolgárságot adott Magyarország határian kivül rekedt magyaroknak és ezáltal megadta nekük a szavazati jogot is, jegyzi meg a hirügynökság. A külhoni magyarok szavazata nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Orbán Viktor erős  parlametni többséget biztositson magának a legutóbbi választásokon.

Forrás: Agerpres

Categories
Internationale Stiri

Principalul site de informaţii din Ungaria a anunţat că este ‘în pericol grav’, din cauza reorganizării redacției

Index.hu, cel mai mare site de informaţii din Ungaria se consideră ameninţat din cauza unui proiect de restructurare care ar putea limita capacitatea de a publica ştiri negative despre premierul Viktor Orban, informează AFP.

‘Index.hu, una din puţinele voci independente rămase, este supus unei presiuni din exterior care ar putea aduce sfârşitul redacţiei noastre în forma actuală’, a scris redactorul-şef Szabolcs Dull într-un comunicat publicat pe pagina de pornire a site-ului. ‘Cel mai mare site de informaţii din ţară este în pericol grav’, a arătat el în documentul semnat de o mare parte din jurnalişti.

Portalul nu a oferit detalii despre natura ameninţării, dar menţionează ‘o propunere de reorganizare a redacţiei’ care ‘va determina în zilele următoare viitorul Index’.

Duminică, un alt site de informaţii, 24.hu, a menţionat un proiect de externalizare a conţinutului publicat de Index.hu, justificat de conducere în interiorul redacţiei prin scăderea încasărilor din publicitate ca urmare a crizei coronavirusului. În martie, Miklos Vaszily, un investitor care îl apreciază pe Orban, a achiziţionat 50% din acţiunile diviziei de publicitate a Index.hu.

‘Dorim un site de informaţii unde să nu tragă sforile oamenii politici, emisarii guvernului şi ai actorilor economici’, a susţinut Dull.

Index.hu este printre puţinele site-uri de internet din Ungaria care îşi susţine în continuare independenţa într-o ţară aflată pe locul 89 din cele 180 din clasamentul mondial al libertăţii presei publicat de organizaţia neguvernamentală Reporteri Fără Frontiere. În 2010, când Orban a ajuns la putere, Ungaria era a 23-a din lume din acest punct de vedere, reaminteşte AFP.

În ultimii ani, presa care relata ca şi Index.hu despre corupţie fie a falimentat, fie a fost cumpărată de proprietari a căror influenţă s-a observat imediat în linia editorială mai favorabilă premierului.

Conform Organizaţiei pentru Securitate şi Cooperare în Europa (OSCE), reţelele de presă publice din Ungaria sunt aservite guvernului. Organizaţia apreciază că peisajul mediatic este dezechilibrat, iar accesul la informaţii este restricţionat, ceea ce contribuie la climatul care i-a permis lui Orban să obţină al treilea mandat consecutiv de prim-ministru în 2018.

La sfârşitul lui 2018, declinul jurnalismului independent din Ungaria a fost unul din motivele de declanşare a unei proceduri excepţionale a Uniunii Europene împotriva Budapestei, pentru riscul de încălcare gravă a valorilor comunitare. Procedura, încă nefinalizată, ar putea duce teoretic la suspendarea dreptului de vot al Ungariei în cadrul UE.

Sursa: agerpres.ro

Categories
Internationale Stiri

Viktor Orbán nu va mai putea guverna prin decrete. Parlamentul ungar i-a limitat puterile

Parlamentul ungar a aprobat marţi revocarea puterilor nelimitate acordate premierului Viktor Orbán pe perioada stării de urgenţă instaurate pentru combatarea epidemiei de COVID-19, care i-au permis liderului naţionalist să guverneze prin decrete timp de peste două luni, ceea ce a atras critici internaţionale aprinse, transmit AFP şi Reuters.

Proiectul de lege, înaintat de şeful cancelariei premierului, Gergely Gulyás, a fost aprobat marţi cu 192 de voturi pentru şi niciunul împotrivă, precizează MTI.

Data efectivă de la care va fi ridicată starea de urgenţă va fi decisă de Guvern. Ministrul Justiţiei, Judit Varga, a declarat anterior că se aşteaptă ca ridicarea stării de urgenţă să intre în vigoare la 20 iunie.

Potrivit MTI, Parlamentul a mai adoptat marţi – cu 135 de voturi pentru, 54 contra şi trei abţineri – un proiect, înaintat tot de şeful cancelariei lui Orbán, ce prevede măsuri sanitare temporare referitoare la epidemie şi starea de pregătire epidemiologică.

Legislaţia adoptată la 30 martie i-a acordat premierului naţionalist Viktor Orbán puteri aproape depline, pe durată nedeterminată, pentru combatarea epidemiei, notează AFP.

Budapesta şi-a atras astfel critici aprinse din partea opoziţiei, dar şi a numeroşi responsabili europeni, care l-au acuzat pe Viktor Orbán de subminarea democraţiei în această ţară din Uniunea Europeană.

Sursa: g4media

Foto: Facebook Orbán Viktor

Categories
Magyar típusú találkozás

Orbán, a szélsőjobbos

Kérem nézzék el nekem, tendenciózus leszek. Orbán Viktor ellentmondásos politikus, akire gyakran ragasztják a magyar ellenzékiek, de a szomszédos országok politikusai is a szélsőséges jelzőt. Előrebocsájtom: nincs igazuk.

Az elmúlt szűk hónapban Horvátország, Szlovákia és Románia politikusai közül sokan fogalmazták meg a kritikát Orbánnal szemben. Politikusok, de nem csak: utoljára például a Románia versus Oroszország kötet szerzőjénél, Remus Ioan Ştefureacnál csapta ki a biztosítékot. A politológus szerint Orbán, a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulóján tartott beszéde alapján, „ugyanis nem csak eurószkeptikus, hanem megvetést tanúsít az emberiség iránt”.

De vajon így van-e? Előrebocsájtom: nincs.

Kihez szól Orbán Viktor 100 évvel a trianoni döntés után Sátoraljaújhelyen, Magyarország majdnem legészakibb csücskén? Romániához? Szlovákiához? Csehországhoz? Horvátországhoz? Aligha.

Orbán Viktorról sok minden mondható el, azonban elsősorban a politikai pragmatizmus jellemzi. Nem vág bele olyan csatákba, amelyeket nem tud megnyerni, nemzetközi porondon semmiképp. Inkább spekulál, Magyarország geopolitikai helyzetét stabilizálandó üzleteket köt. Igazság szerint a környező országokra szövetségesként gondol, még akkor is, ha ez a retorikájából néha épp ellenkezőleg jön le.

A régióban lényegében egyedül Orbán gondolkozik nagyobb léptékben – Románia, Bulgária, Horvátország, de Szlovákia is túl labilis politikailag ahhoz, hogy így tudjon eljárni. Orbán ugyanis a kis és sok tekintetben hasonló országokra természetes szövetségesként tekint abban az elképzelésben, hogy nagyobb hatást tudjanak az EU fejlődésére gyakorolni. Nem utolsó szempont itt az Európai Alapok létrehozása sem, hiszen Magyarország a régióban szinte egyedülálló módon aknázta ki a fejlesztési alapokat.

Miért tűnik mégis ellenségesnek a környező országok számára Orbán retorikája? Mert magyarcentrikus, ebben a paradigmában nem egyeztethető más nemzetek irányába tanúsított toleranciával. A trianoni események mai percig fájó pontját képezik a teljes magyarság kollektív tudatának, amelyben a magyarokkal szembeni igazságtalan eljárás axióma. Orbán egyértelműen jobboldali: nemzetcentrikus, a Fidesz retorikájában minden, ami nemzeti, az jó, minden, ami nem nemzeti, az gyanús.

Ştefureac esetében alighanem a szóban forgó beszéd csak ürügy volt az Orbán Viktor kikezdésére. Ennél sokkal durvább nyilatkozatok hangozgattak már el. Ştefureacot egyértelműen az Oroszország felé nyitó Orbán irritálhatja, hiszen az ő percepciójában Románia területi integritásának a legnagyobb veszélyforrása épp Vlagyimir Putyin lehet.

Remus Ioan Ştefureac, Románia versus Oroszország

Orbán oroszbarátságának a valós kiterjedéséről keveset lehet tudni, jelen pillanatig nem mutatkozott meg, hogy mit jelent ez a kapcsolat nettósítva. Elképzelhető, hogy Orbán nem tenne keresztbe egy Romániát megszálló Oroszországnak? Igen. Hogy Erdély magyar részét szívesen látná Magyarországhoz csatolva? Igen. Hogy vannak-e valóban ilyen aspirációi Orbánnak? Nincsenek. Ez a revizionista álmodozás, ami sok magyar nemzetiségű véleményformáló fejében létezik azonban érzékelhető a retorikából. Magyar szemszögből pedig indokolt a kisebbségi jogokkal történő visszaélések miatt. A huncutság azonban az, hogy ezt egy újságíró leírhatja, egy politikus azonban nem mondhatja ki hangosan. A keleti blokk országai furcsa viszonyban vannak egymással: szerelem-gyűlölet viszony ez, amit, mint minden érzelmi vihart, heves nyilatkozatok öveznek.

A trianoni beszédre visszatérve: a teljes szöveg hideget és meleget is tartalmaz Magyarország szomszédjaira, de a döntést elfogadó országokra is. Nyilván az alkalom miatt több benne a támadás, de ez az alkalom miatt kevéssé meglepő.

Igaz, valahogy sikerült kiragadni a szövegkörnyezetből azt a mondatot is, amelyben a miniszterelnök valami olyasmit mond, hogy fogjuk látni azoknak a temetését is, akik bennünket akartak eltemetni. Román szemszögből nyilván csakis úgy lehet ezt értelmezni, hogy Románia és Szlovákia vesztére gondol Orbán. A gondolatsorban azonban szerepelt Csehszlovákia, Jugoszlávia – országok, amelyek széthullottak. Nehéz lenne megítélni, hogy mire gondolt konkrétan Magyarország miniszterelnöke.

Ezek után adott a kérdés: szélsőjobbos-e Orbán Viktor? A korábban leírtak fényében is látszik: nem. Ő velejéig pragmatikus, a kevésbé hízelgő Machiavelli-i értelemben véve: könnyedén lemond a jó érzésről is egy elérendő cél érdekében. Trianon kontextusában ez a megrögzült és egészségtelenül feldolgozásra váró nemzeti gyász-frusztráció kiszolgálása volt. Tét nélküli mérkőzés volt ez és ezt úgy Orbán, mint a kritikusai is tudják.

P.S. Az egyik szerkesztőségi (román) kolléga feltett egy érdekes kérdést, miután elolvasta ezeket a sorokat. Hogyan fogja ez a típusúkommunikáció befolyásolni a Magyarország határain kívül felnövő magyar gyerekeket? Az olvasó engedelmével az ő és az önök fantáziájára bízom.

Nagy Kálmán

Categories
Internationale Politic

„Fiume – Tengerre magyar”, inscripția maghiară care a înfuriat Croația

Presa croată a reacționat la un videoclip postat recent, de către prim-ministrul ungar Viktor Orban, cu ocazia dezvelirii unui memorial dedicat Tratatului de la Trianon, pe care se afla inscripționat „Fiume – Tengerre magyar” (Fiume este denumirea ungară a orașului croat Rijeka). Potrivit mass-media croate, inscripția este o provocare la adresa statului, traducerea ei însemnând „Rijeka – Marea Ungariei”, trimitere la teritoriul Regatului Ungar, dinaintea semnării Tratatului de la Trianon.

„Visul lui Orban pentru o Ungaria Mare se bazează pe o imagine idealizată a relațiilor dintre maghiari și alte grupuri etnice înainte de Primul Război Mondial și se postează pe un teren fertil, în special în rândul alegătorilor naționaliști, spun analiștii. Criticii spun că politica sa amenință relațiile cu țările vecine și ar putea agrava statutul diasporei maghiare. Tensiunile au izbucnit și la începutul lunii mai, când Orban a împărtășit o imagine a teritoriului ungar dinainte de 4 iunie 1920 pe profilul său de Facebook. (…) Publicarea hărții, care acoperă și teritoriul croat, a provocat reacții negative în Croația și Slovenia”, titrează publicația croată Novilist.

Referitor la această situație, ministrul croat al transporturilor, Oleg Butković, a postat pe pagina sa de socializare că “Guvernul nu răspunde la provocări ieftine”, însă a atenționat că „istoria rămâne istorie”. Acesta a ținut să sublinieze faptul că „Rijeka a fost primul oraș care s-a răsculat împotriva fascismului, alături de Istria, motiv pentru care merită să i se acorde tot respectul, lucru așteptat și din partea altor guverne”.

Potrivit presei ungare însă, inscripția se traduce „Fiume – Maghiari veniţi pe mare”, fiind un citat al fostului guvernator paşoptist al Ungariei, Kossuth Lajos. Presa croată ar fi tradus citatul ca “marea maghiară”, transformându-l într-o provocare.

În replică la acuzațiile presei din Croația, Tamás Menczer, secretar de stat în cadrul Ministerului Afacerilor Externe şi al Comerţului Exterior din Ungaria, responsabil cu informarea şi cu imaginea de peste graniţe a Ungariei a reacționat, pe pagina sa de socializare, aducând în lumină aportul Ungariei la economia croată, ca argument pentru tratarea cu mai mult respect a lui Viktor Orban: „Ne aşteptăm la mai mult respect din partea politicienilor croaţi care au criticat în mod nejustificat Ungaria în ultimele zile şi au răspândit ştiri false despre premierul Viktor Orbán.”

Presa croată mai notează că un monument al „Unității Naționale” este planificat să fie dezvăluit în Budapesta în curând, cu nume maghiare de sate și orașe existente dinaintea încheierii Tratatului de la Trianon, deși istoricii avertizează că multe dintre aceste localități nu au avut niciodată o populație maghiară.

Ministerul Afacerilor Externe al Croaţiei a declarat că a fost solicitată o explicaţie de la Ambasada Ungariei la Zagreb din cauza plăcii.