Categories
Magyar típusú találkozás

Erdély soha nem volt a magyaroké!

Olyan jó lenne, ha egyszer nem lenne a december 1-je körül valami cirkusz a román-magyar viszonyban, de úgy néz ki, hogy 2022 sem lesz az az év, amikor az egyszer beteljesül.

Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője ugyanis elárulta az országot azáltal, hogy azt találta a (november -án tartott) december 1-i parlamenti ülésen (ismételten: lol) mondani, hogy Erdély a magyaroké is volt.

Hogy ez a volt szó mit is takar, egy kicsit homályos is, Csoma Botondnak, aki Kolozsváron kezdte politikai karrierjét és igencsak ismeri a román fél érzékenységeit, véleményem szerint szándékosan kerülte ezt a kérdést. A beszédet érdemes meghallgatni, mert a lehető legtöbbet hozta ki a 22-es csapdájából, lévén, hogy: ha túl magyarosra sikeredik a szpícs, akkor a koalíciós partner haragjára lehet számítani, az pedig fölösleges. Ha túl román szájíz szerint mondja, akkor aztán jön a fekete leves magyar részről. Csoma Botond egy meglehetősen realista beszédet tartott – volna.

Az AUR-nak hivatali kötelessége, hogy ilyenkor távozzon az ülésteremből, és a parlamenti büfében magyar gyártmányú zérós kólát szüpürcsöljön (igen, lencsevégre kapták többen is, valamiért azt árulnak a parlamenti büfében). Persze jöttek a szép válaszok a hivatásos feljelentő Dan Tănasă „blog”-ján (https://www.dantanasa.ro/dusmanii-romaniei-din-parlamentul-romaniei/?cn-reloaded=1), meg a gyengécske focihuligán modort leküzdeni nem tudó AUR elnök (akik lol: írónak hívja magát Facebookon) részéről.

Kicsit meglepődtünk Lucian Romaşcanu közgazdászból lett kultuszminiszter kijelentésén, mely szerint is „történelmileg Erdély a románoké, igaz, hogy éltek, élnek benne magyarok, szászok, zsidók is”, de hát na, kit zavarnak a tények.

Megvan tehát az első idei cirkusz is, reméljük nem követi újabb Kézdivásárhelyen, amikor a szintén szélsőséges Calea Neamului december 1-jét ünnepel.

Arról, hogy a december 1-je miért nem ünnep a magyaroknak, kár beszélni. Arról, amit minden hazai hivatalosság szeret elmondani, mégpedig, hogy Románia mintaállam a kisebbségek számára, azért beszéljünk egy kicsit.

December 1-jén, hadd írjuk le, hogy mitől lenne Románia egy olyan ország, amelyre büszkék lehetnek a magyarok is. Legyen mondjuk 9 pontban felsorolva.
Általános:
1: Működő infrastruktúra
2: Jó oktatás, minden őshonos nyelven, minden szinten, minden tárgyban
3: Korrupció megszűnése
4: A mafiot&pițipoancă jelenség teljes eltünése

Kisebbségspecifikus:

5: Egyforma nyelvhasználati jogok
6: Reális megbékélés a románok és magyarok közt
7: Egyenlő mércék alkalmazása a szélsőséges megnyilvánulások esetében
8: Az összes nemzeti kisebbségektől államosított ingatlan visszaszolgáltatása
9: Az állambiztonság vagy katonaság élére magyar vezető kinevezése, annak bizonyításául, hogy az állam nem tekinti biztonsági kockázatnak a magyar kisebbséget

Természetesen van ebben némi szarkazmus: de engedtessék meg, hogy ameddig egy stadionban elhangozhat büntetlenül az „Afară, afară cu ungurii din țară” (https://www.gsp.ro/fotbal/liga-1/directoarea-unui-teatru-din-sfantu-gheorghe-mesajh-frf-xenofobie-680066.html), vagy lehete a kisebbségieket (specifikusan a magyarokat) sértegetni (https://foter.ro/cikk/loter/szantai-janos-mi-a-kulonbseg-az-elitelendo-csoka-es-a-megbocsathato-lovak-nyelve-kozott/) addig adhassunk hangot kételyeinknek.

Nagy Kálmán

Categories
Magyar típusú találkozás

Tavaszi szél Fideszt választ

Amikor ez a cikk megjelenik, alig lesz 24 órája, hogy a Fidesz megnyerte a magyarországi országgyűlési választásokat. Mit jelent ez? Az ellenzékiek, a határon túliak és a Fidesz maga is zavarban vannak.

Érdemes visszanézni a Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozatát a közmédiában a választások napjáról. Visszafogottan ugyan, de fele plusz egy kevés győzelemre utalnak az Orbán Viktor szóvivőjeként nyilvántartott politikus szavaiból. A dél körüli nyilatkozatok után estére erősödni látszik a Fidesz. Magyarországi idő szerint éjfélkor már jól látszik: megvan a kétharmad. A Fidesz újra jól teljesített.

Hogy ez milyen hatással lesz Orbán Viktor holdudvarára, az ma még nem mondható meg, vélhetőleg nem lesz nagy változás az elmúlt évekhez képest. Marad az Európa keleti szélére oly jól jellemző üzletelés, ahol a párthoz tartozó üzletek virágoznak. (Nem mentünk fel senkit, Gyurcsány idejében a Strabag volt a potentát, most a NER tagjai, itt az összegek eltulajdonításának a végrehajtói változnak csak lényegében. A Fidesz korrupciójára az jellemző, hogy a Mészáros Lőrinc nevéhez köthető cégek gyűjtik be a pénzt.)

Az ellenzék kudarca

A magyar ellenzéki összefogást, akárhogy is vélekednek egyes sajtóorgánumok, nem lehet sikeresnek tekinteni. Ez nem most, a választások után derült ki, hanem már azt megelőzően, amikor Gyurcsány Ferenc már a kampány alatt érezhetően ellenállt a Márki-Zay elképzeléseknek – ha úgy tetszik, nem állt be a sorba. Az összefogás széthúzó oximoronná vált.

Elmaradt a legfontosabb dolog: az építkezés. Budapesten nem, hiszen Budapest mondjuk Magyarország fele, gazdaságilag, a jobbik fele, de ez számokban azért nem elegendő. Budapest és a vidék, még a vidéki nagyvárosok közt is komoly törés van. A vidéki jelenlét pedig a legtöbb baloldali pártnál egyenlő a zéróval – kivételt leginkább a DK képez. A Momentum, LMP, Párbeszéd stb. leginkább a budapesti értelmiségieket gyűjti össze. Van is a kommunikációjukban (illetve a szavazótáborukban) a vidéki embereket lenéző gesztus. Itt hatványozottan látszik a törésvonal. A kommunikációval is van kivetnivaló: a Fidesz egyszerűen, kisgyerekek által is érthető módon kommunikál. (Illetve nem csak, de egyértelműen nem az a kezdeti Fidesz ez már, aki annak idején a fiatal értelmiségieket célozta meg. A Fidesz néppárt – ha ezt az EU-s néppárt nem is hajlandó elismerni.)

Gyurcsány Ferenc: a temetetlen múlt. Gyurcsány volt Magyarország leginkább megosztó miniszterelnöke – ebben Orbánt is messze lepipálja, miniszterelnöki bukása pedig iskolapélda. A népszerű politikus mégis visszajött a sülyesztőből, mert rendkívül okos és karizmatikus – csak a cifferblattal vannak bajok. A baloldal számára is megosztó személy, aki a magyarországi politika komoly tényezője – nem véletlen, hogy ellene irányult a Fidesz kampánya is.

Rend, fegyelem, Fidesz

A Fidesz, ami lényegében egyet jelent Orbán Viktorral, az ember a gáton párt. Orbán imázsa ilyen, aki röviden, határozottan megmondja. A zavaros helyzet eleve jót tesz az amúgy rendpárti politikai alakulatoknak: a bizonytalanok keresik a fogózkodót, ami egy határozott politikusban megvan. Nem lehet Márki-Zayt Orbán mellé állítani, hiszen Orbán dichotomizál, fekete-fehérben mondja el a helyzetet, megoldást kínálva. A másik oldal lényegében az ország összes búját-bánatát a Fideszre keni, ami nem egy elvetendő kampányfogás, de nem is elegendő az aggódók megnyugtatására. A Fidesz nem arra játszott, hogy a Gyurcsány törzsszavazóit átcsalogassa magához, mert ez egy nem feloldható ellentét. Ők a mobilizálásra, illetve az ellenzék demoralizálására játszottak. (Illetve az ő kapujukra játszott a szélsőjobbos Mi hazánk, a Livejasmin xxx webkamerás platformról ismert Gattyán György féle Megoldás Mozgalom, és a magyarországi antivaxer mozgalom arca, Gödény György fémjelezte Normális Élet Pártja. Egyesek szerint ezeket a pártokat pénzzel is segítette a Fidesz, de ugye ezt nem sikerült bizonyítani.)

Mit jelent ez Erdélyben?

Erdélyből a Fidesz nagyon más, mint Magyarországról nézve. Az erdélyi magyarságnak a Fidesz pénzt jelentett, olyan beruházásokat, amelyeket normális körülmények közt a román kormány kellett volna megtegyen. (Ne ragozzuk, hogy miért nem történtek meg ezek, lényeg, hogy nem.) Az erdélyi magyarságnak elemi érdeke volt és ma is az, hogy ezek a Fidesz által kezdeményezett beruházások megtörténjenek. Magyarországról ez nyilván másképp mutat: a mutyi határon kívül is folytatódik, a pártközeli üzletemberek beruháznak a magyar adófizetők pénzéből. A maga helyén mindkét álláspont igaz, azonban a Fidesznek azért van annyi erkölcsi kártyája, hogy elmondhatja, a nemzetért dolgozik. Úgy tudjuk, hogy a beígért beruházásokat folytatják a választás után is (ami logikus is, hisz minden jel szerint az erdélyi magyar szavazásra jogosultak 88%-a voksolt, jó eséllyel a Fidesz mellett.)

Következő 4 év Magyarországon

A rendszer marad. Mivel gazdasági válság van, mindenképp recesszióra kell számítani: ha Orbán Viktor jól kártyázik (és eddig úgy tűnik, hogy Daniel Negreanu pókersztár kategóriájában utazik) akkor az EU-s Covid 19, illetve ukrán-orosz háború okozta kárt helyrehozandó gazdasági segélyeket jól fogja hasznosítani. (Tudom, most a balosok sírnak, hogy azt is ellopja, de ez nem igaz, legalább is nem a teljes összegre. Inkább százalékosítsuk, mert kiderül, hogy az EU becslései szerint a balkáni korrupció átlag 20-30%-a veszteséget, ha úgy tetszik felárat jelent.) Komolyra fordítva a szót: jó eséllyel válságkezelő üzemmódra vált a Fidesz, az agrár szektor támogatása, illetve minden lehetséges EU-s forrás kimaxolása mellett mindenképp a saját gazdaságpolitikájukat is átgondolják.

Putyin és Orbán

Vladimir Putyin gratulált Orbán győzelméhez – aki kicsit korábban viszont a győzelmi beszédében beszólt Volodimir Zelenszkij ukrán miniszterelnöknek. Amint azt említettük, Orbán jól pókerezik, Magyarország energiakészlete nagyban függ Oroszországtól. Ez itt gazdasági megfontolás, nem elvi: az orosz importgáz olcsóbb és élhetőbb pillanatnyilag az amerikai import palagáznál. Ott van még a Paks 2 is, Magyarország pedig ettől is függ. Mihelyt a politikai helyzet lehetővé teszi, Orbán valamiféle külön dealt köt majd Oroszországgal – ha úgy tetszik Putyinnal. (Érdemes megnézni, hogy a Krími félsziget annektálása utáni embargó alatt hány ország kötött még külön egyezséget az oroszokkal, csak ezeket kevésbé tematizálták, pl. Németország esetében.) Tény, hogy az oroszokon sok áll, vagy bukik: az EU-nak és az USA-nak is az az érdeke, hogy a keleti blokkot megerősítse, beleértve Bulgáriát, Lengyelországot, Romániát és Magyarországot is. Ha Orbán Viktor zárt ajtók mögött meg tudja magyarázni egy orosz-magyar együttműködés szükségességét, jó eséllyel nem lesz más, csak nyilatkozatözön egy ilyen dealből, vagy kap hasonló ajánlatot más forrásból. Magyarország lehetőségei nem rosszak az elkövetkező 10 évre, ha valaki tud élni vele.

Mi lesz Budapesttel?

A vidék és Budapest nem beszéli ugyanazon nyelvet, mások a célok, más a közeg. A kormánypártnak elemi érdeke lenne ezen fordítani, hiszen technikailag elvesztették a fővárost. A visszahódításhoz első lépésként a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely megdöntése az út, ellene pedig el kell kezdeni felépíteni egy erős ellenjelöltet. Kettős kommunikáció a cél, egy a vidéknek, egy a fővárosnak – a kormány direkt is tud lépni azért, hogy Budapest és a pestiek hangulatát megfordítsa, hiszen elég sok körzetben álltak közel a nyeréshez – persze nem eléggé. A Fidesz negyed kétharmados mandátumában jól tenné, ha szervezetet építene a fővárosban, mégpedig középréteg megcélzásával: úgy tűnik a közös költségek csökkentésénél jóval több fog ehhez kelleni.

Nagy Kálmán

Categories
Magyar típusú találkozás

Hány szavazat ér egy stadiont – avagy mit ér egy erdélyi magyar voksa?

Nehéz lenne ezt elmagyarázni egy román embernek: a magyarok azon része, amely tömbben van, jószerével Magyarországon él. Ha fizikailag nem is, de gondolataiban…

A székely vagy éppen tömbmagyar párhuzamos állam él és virul. Aki nem hiszi, nézze csak meg, a Magyar Távirati Iroda (MTI) éppen november 10-én közölt egy felmérést, amely szerint a Bálványos Intézet és a Transilvania Inquiery felmérése szerint az erdélyi magyar kettősállampolgárok 42%-a aktív szavazásra készül a 2022-es magyarországi választásokon.

De miért?

Erdélyi magyarként, székelyként érzelmi kérdés magyar állampolgárnak lenni. Egyre inkább. Az erdélyi magyarság számára van pár olyan kérdés, amely kulcsfontosságú lenne: az oktatás, ebből még inkább a felsőoktatás, a magyar nemzeti szimbólumok használata, illetve a nyelvhasználati kérdések. A felsorolt körök közt sok az átfedés, így, ameddig a román állam megoldások helyett elkeni a kérdéseket, a frusztráció nő.

A másik fontos tényező ebben a hangulatban, hogy a mindenkori romániai állami kommunikáció az anyanyelviek irányában is komoly problémákat mutat, a kisebbségieket pedig nem is célozza. Romániában ma, 2021-ben sincs olyan központilag vezérelt szócső, amely a roma, magyar, vagy a minimális szász kisebbséget akarja elérni. (Kérdezheti a kedves olvasó, hogy de mi van a TVR, illetve az állami rádiók magyaradásával. Hogy mi van? Számtalan probléma merül fel ezekkel, legtöbbször az aktualitás hiánya, különösen a televíziónál. Ezek a szerkesztőségek, függetlenül a csapat átlag Matuzsálem korától, önállóságot élveznek, sokszor kulturális megváltó szerepet képzelnek el maguknak – azaz „közszolgálatiasan” értelmiségiek, ami nem teszi őket a szélesebb közönség kedvelt információs forrásává.) Összehasonlításul a magyarországi közszolgálati tévé a Fidesz kormány szócsöve, ami eljut sok háztartásba. És van hasonló kereskedelmi jellegű adó is – innen fakad az a nézet, hogy a kormány javarészt leuralta a médiát. Romániában ilyen nincs – a bármikori kormány érdemeiről nem tájékoztatják a polgárt. A magyarországi lépésekről viszont igen, a magyarországi pénzből, Erdélyben zajló beruházások is komoly visszhangot kapnak.

A hivatásos média mellett a helyi politikum is népszerűsít minden magyarországi beruházást – ilyenkor Orbán Viktor palástjának szélén kapaszkodva, a helyi vezetők is kapnak egy kis elismerést a választópolgártól – szóval mindenkinek bolt a bolt.

Van egy olyan vonzata is a dolgoknak, hogy Magyarország több stadiont épített a székely megyékben, mint Románia. Több egyetemet is, meg orvosi lakást, meg számos más beruházást, ha nem is direkt módon, de egy-egy helyi céget segítve. Ezt, ha néha hangosan nem is mondja ki egyik médiaorgánum sem, azért a helyiek tudják.

A választópolgár ebből a következőt látja: a hazaiak nem oldják meg a problémákat, pl. az aszfaltozás, romos épületek rendezése stb., közben a magyarországiak igen.

Sarkítás a kijelentés, persze, de összeadva a magyar nyelvű médiából érkező Fidesz érdemeit részletező hírekkel, a polgári lakosságban természetesen előforduló, vagy épp aktuális eseményekkel gerjesztett Románia-román-ellenességgel furcsa helyzet alakul ki: az emberek azt látják, hogy a magyar állam tesz értük, a román nem. Itt az sem szempont, hogy a román állam a román anyanyelvű polgárokért is alig tesz valamit…

Amikor egy-egy közvéleménykutatásból kisül, hogy az erdélyi magyarok magyarnak tartják magukat, akkor az online hozzászólások román részről borítékolható eredményt hoznak. Folytatódik ez akkor is, ha felmerül, hogy a román-magyar kettős állampolgárok Magyarország támogatásában jobban bíznak. Igaz ez akkor is, ha kiderül, hogy a megkérdezettek javarésze azt szeretné, hogy Magyarországon éljen. (Vannak ilyen felmérések, időnként borzolják a kedélyeket.)

Nehéz egy román embernek elfogadni, hogy Romániában a magyarok elégedetlenek. (Hogy a román emberek is, az ilyenkor ismét nem érv.) Még nehezebb elfogadni, hogy értékelik a magyarországi segítséget, nagyberuházást (ilyenkor, rendszerint a helyi románok is). A közönség diszkriminatívnak találja, hogy Magyarország magyarok lakta vidékre pumpál sok pénzt. A hozzászólók szeparatizmusnak értelmezik ezt – bár a történelem során nem csatoltak még egyszer sem el, egyetlen, pici darab országot sem pl. stadionépítéssel.

Egyes hozzászólókat zavar az is, hogy az erdélyi magyarok szavazatait várja a Fidesz. (Igaz, ez a magyarországi ellenzéki szavazókat jobban zavarja, de az megint más eset.) A dolog pedig Romániában is ismerős kellene legyen: hiszen a déli megyékben a PSD úttal, kisebb-nagyobb beruházással köszönte meg a voksokat.

Tulajdonképp aki románként azt kifogásolja, hogy az erdélyi magyarok a magyarországi választásokon szavazzanak, nem tud érveket felsorakoztatni ez ügyben. Egyes magyarországi ellenzékiek szerint adózáshoz kellene kötni a szavazás jogát – ez sem logikus feltétlenül. A beruházásokért – mondják a magyarországi ellenzékiek – valamit kellene adnia a határon túli magyarságnak. Elfeledkeznek ugyanakkor valamiről: a Magyarország határain kívül élő magyarság adott már sokszor a beruházásokért cserében valamit: vért. Magyarországot a legtöbb határon túli magyarok által lakott terület azzal támogatja, ami ott nagyon-nagyon értékes, ráadásul fogy: magyar emberrel. Hogy ezt stadionban, anyagi támogatásban nehéz kvantifikálni… az több mint biztos.

Nagy Kálmán

Categories
Hírek magyarul

Eltérített, Erdélybe szánt pénzek: korrupciógyanú Kövér László körül

A 24.hu feltárt egy nagyon érdekes történetet, melynek minden résztvevője legalább egyszer ellentmondott saját magának és mindenki másnak is. A történet egy budai villában lévő lakásról szól, arról, hogy ki lakik benne, milyen pénzből, az a pénz kitől származik, és az milyen célra adta.

Mint a portál írja, létezik egy Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány nevű szervezet, igaz, annak se honlapja, se emailcíme nincs. A szervezet 320 millió forint támogatást kapott arra, hogy határon túli magyarokat támogasson. Ebből a támogatásból 240 millió arra ment el, hogy az alapítvány vett egy ötszobás, 164 négyzetméteres lakást egy II. kerületi villában. Amikor a 24.hu újságírója becsöngetett a lakásba, Veress László anyósa nyitott ajtót, majd nem sokkal később megérkezett Veress felesége is, aki a kapukódot magabiztosan bepötyögve lépett be az épületbe. Veress László már jó ideje Kövér László kabinetfőnöke. Az alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Visontai Kálmán, Veress munkatársa.

Amikor a 24.hu felhívta Veresst, ő először tagadta, hogy bármit is tudna a Visontai vezette alapítványról és a budai lakásról, és hogy ahhoz neki vagy családjának bármi köze lenne. Majd szóba került, hogy az anyósa nyitott ajtót.Ezután a beszélgetés leirata szerint kis habogás után annyit mondott, hogy “ezek beteg emberek, hagyja ki őket az üzelmeiből!” és letette a telefont.

Visontai a portál kérdésére előbb szintén tagadta, hogy Veress feleségének szülei élnének az alapítvány lakásában, majd ezt gyorsan arra módosította, hogy Veress rokonai “3-4 napja” vannak a lakásban, legfeljebb egy hétig. Később írásban már azt közölte, hogy az alapítvány szeptember 1-je óta „egy külhoni magyar házaspár” számára biztosít elhelyezést a lakásban, amíg a pár egyik tagjának súlyos, krónikus betegségét kezelik.

Azt sem volt egyszerű kideríteni, hogy vajon kitől származhatott a 320 milliós támogatás. Az alapítvány beszámolója szerint egy Probillion Limited nevű cégtől, amiről viszont semmilyen egyéb információt nem közöltek. Kiderült, hogy ez a cég egy Frank Liu nevű, tajvani származású üzletemberhez köthető, aki egy ideje Magyarországon él, és remek viszont ápol Kövér Lászlóval. Erről még a régi Index közölt hosszú cikket.

Először ennek a cégnek a vezetője is azt közölte, hogy semmit sem tud a kérdéses alapítványról, majd később azt írta, hogy mégiscsak volt köze a cégnek az alapítványhoz, annyi, hogy megkérték a külföldi partnereiket, hogy támogassák a szervezetet és a határon túli magyarok ügyét. De hogy aztán melyik cég mennyi támogatást adott, már nem követték.

Ez azért is érdekes, mert ezek szerint külföldi forrásból jött össze az alapítványnak a 320 millió, mégsem szerepelt a külföldről támogatott szervezetek listáján. Ezt a listázást a kormánypárt írta elő civil szervezeteknek, leginkább a külföldi pályázatokból és programokból támogatott jogvédő szervezetek vegzálására, az orosz mintát követve. A 2017-ben elfogadott civil törvény értelmében 7,2 millió forint támogatás fölött már listázni kellett a szervezeteket, amíg vissza nem vonták a jogszabályt. Visontai szerint adminisztratív hiba miatt nem szerepeltek a listán.
A támogatásból a villa mellett egy Audi A6-ost is vett az alapítvány 13 millió forintért, amit Visontai használ. Vettek még emellett egy 12,5 millió forintos erdőszéli telket Visegrádon, és négy magánszemélyt is támogattak, akik közül viszont az egyik nem határon túli, viszont Visontai sógornője. A kuratóriumi elnök szerint a feleségének testvére azért kapott pénzt az alapítványtól, mert a férjével együtt elvesztette a munkáját a koronavírus-járvány alatt, de amit kaptak, támogatásként vissza fogják fizetni.

Visontai az egész ingatlanbizniszt a járvánnyal indokolta, vagyis hogy a járvány miatt az alapítvány nem igazán tudta ellátni eredeti célját, a határon túliak anyagi támogatását, ezért befektetésként megvették a villalakást. Csakhogy azt még 2019-ben vásárolták.

Forrás: 444.hu