Categories
Locale Nationale Stiri

Cunoscutul jurnalist Dan Tănasă ar putea deveni membru al Colegiului Director al CNCD

Forumul Civic al Românilor din Covasna, Harghita şi Mureş (FCRCHM), o organizație care declară că urmăreşte cu consecvenţă, prin demersurile sale civice, prezervarea şi afirmarea identităţii comunităţilor româneşti din cele trei judeţe, a trimis de curând o scrisoare deschisă către Parlamentul României, prin care cere validarea jurnalistului Dan Tănasă ca nou membru al Colegiul Director al Consiliului Naţional pentru Combaterea Discriminării (CNCD)

În ziua de 22 iunie, jurnalistul anunța pe blogul său că și-a depus, pentru a treia oară, dosarul de candidatură pentru un post în Colegiul Director al Consiliului Național pentru Combaterea Discriminării (CNCD). În opinia sa, cei 12 ani de „activitate intensă, recunoscută public, în domeniul apărării drepturilor omului și combaterii discriminării”, reprezintă unul din principalele motive pentru care este eligibil. 

Cu toate acestea, celebrul jurnalist și-a câștigat în timp, atât în rândul maghiarilor, cât și în rândul multor români din regiune, reputația de naționalist extremist anti-maghiar. De altfel, așa cum afirmă pe blogul său, lupta pe care o duce este centrată pe probarea unui fenomen „de epurare etnică a românilor din județele Covasna și Harghita”.

Pentru cei mai mulți români, cu precădere pentru cei care trăiesc departe de cele trei județe și cunosc regiunea mai ales din persepctiva oferită de presa centrală, care deseori preia și prezintă selectiv informații, în funcție de diverse interese, Dan Tănasă este un fel de erou național sau chiar „un Don Quijote de Ardeal”. „Prin întreaga sa activitate publică voluntară, jurnalistul Dan Tanasă a dobândit o vastă expertiză în domeniul combaterii discriminării. A luptat şi luptă pentru drepturile românilor din judeţele Covasna, Harghita şi Mureş şi s-a implicat activ pentru respectarea legalităţii şi înlăturarea abuzurilor administraţiei publice locale, condusă perpetuu de formaţiunile etnice maghiare, câştigând numeroase procese în instanţele din România împotriva abuzurilor şi ilegalităţilor comise de autorităţile publice locale din cele trei judeţe.”, se spune și în scrisoarea redactată de FCRCHM pentru Parlamentul României. 

Un semn de întrebare se ridică totuși deasupra aurei unui astfel de luptător care, mânat de dorința de a lupta pentru drepturile omului și de a combate discriminarea, în mod paradoxal rămâne constant de o singură parte a baricadei. Acesta ar putea fi un motiv pentru care nu a obținut anterior postul râvnit de la CNCD. Cu toate acestea, din punctul său de vedere, o explicație pentru o eventuală respingere, pe care pare că o anticipează, ține de jocurile politice. „Nu am nicio șansă să ocup un astfel de post în CNCD. Nu pentru că nu aș avea pregătirea profesională necesară, ci pentru că România este țara în care partidul e în toate iar dacă nu ești membru de partid nu ai dreptul să exiști oricât de bine ești pregătit”, spune Dan Tănasă.

Foto: Qmagazine.ro

Categories
Magyar típusú találkozás

Koronavírus idején

A hazai politikai mechanizmusokat átlagosan két dolog határozza meg: az érdek, ennek is rendszerint a pillanatnyi formája, illetve a frusztrációk.

Nincs az a józan ember, aki ne értené, hogy egy járvány idején a vírust a nemzeti színezet nem érdekli. A vírus a gazdatestet érzékel és semmi többet. Magyar – román viszonyban 1989-től ez az első olyan pillanat, amelyben az érdekek egyértelműen találkoznak. Vajon túl tudja magát tenni a politikum a nemzetiségi kérdésen ezekben az időkben?

Úgy tűnik, hogy a nemzetiségi frusztrációkat legalábbis ideig-óráig mindenki takaréklángra tette. Még a hivatásos feljelentő, Dan Tănasa (aki az ominózus Har-Cov-nak nevezett zónából érkező szélsőségesek szócsöve szokott lenni) visszafogta magát valamelyest, csak röviden kommentálta a Kovászna Megye Tanácsának alelnöki tisztségét betöltő Grüman Róbert szintén rövid kijelentését. Az alelnök a belügyminisztérium azon döntését intézte el egy nem tudjuk hogy sírjunk vagy nevessünk-el, amelynek értelmében hétvégente 17 és 21 órától a rendőrautókból felzendül a (román) himnusz. (Tegyük hozzá: az alelnöki gesztus is pont annyira fölösleges volt, mint a válaszreakció. Nyilván Grüman Róbert is tudta, hogy ezúttal kétségen kívül, nem a magyaroknak akartak odaszúrni – ez egy pótcselekvés volt a tárcavezető részéről, amit a románajkú közvélemény is felzúdulással fogadott. Közszereplőként szerencsésebb lett volna alternatívát ajánlani, kínálni és nem, nem a székely himnuszra gondolunk.)

A nemzeti indulatok tehát csendesek, a politikusok inkább a belharcra koncentrálnak (érdemes megfigyelni, milyen alapossággal ágyúzza a PSD a liberálisok minden kétségbeesett húzását). Az RMDSZ kisebb-nagyobb funkcionáriusai a párt által megosztott statisztikákat népszerűsítik a közösségi médiában. Jól is teszik, hiszen a belügyminisztériumi hírzárlat a magyar közösséget jobban érinti, mint a románt: Székelyföldön hangsúlyosan magyarországi kormánymédiát fogyasztanak, illetve lokális magyar médiát, az országos romániai tévécsatornák csak ezután jönnek. Az eredmény alulinformáltság, illetve ennek az eredménye: összeesküvés elméletek, rémhírek. Ezek rendszerint hullámokban jönnek (az április első napjaiban még fertőződésmentes Hargita megyében például „több mint ezer” román nemzetiségű fertőzött érkezésétől tartank), holott lényegében az intenzív osztályra akarnak válságos állapotú betegeket hozni, nyilván teljes elővigyázatosság mellett (amikor ezek a sorok születnek, még ilyen intézkedés nem történt – a szerk.).

A helyi politikusok egy része (bár ez román vidékeken is igaz) hírszolgáltatóvá előlépve meglovagolja a hullámot, illetve szervezkedik a járvány lassítása érdekében, összefogva az önkénteseket. Az erdélyi magyar politikusok másik része csenevész közleményeket ad ki, de lényegében minden jel szerint meghaladja a képességeit a helyzet kezelése, képtelen jelentős önkormányzati forrásokat rendelni egy-egy fontosabb művelet mellé.

Nyelvi jogsértés (román) ezúttal Gyergyószentmiklóson történt, ott is csupán a fent említett Tănasa ingerküszöbét sikerült elérni: a frissen fertőtlenített padokra mindössze magyarul írták ki, hogy most már (az amúgy nem látogatható parkban) biztonságban lehet leülni, ugyanis fertőtlenítve van a pad.

A valóság fontosabb vizeire evezve: Székelyföldön pillanatnyilag a román-magyar acsargás szünetel, a régiónak egy nagyobb gondja van, nevezetesen az információ hiánya. A kormány talán a pánikot akarja elkerülni, holott a pánik otthonüléshez, az otthonülés pedig életmentéshez vezet. A kis hazai abszurd közben él és virágzik.

PS. Ha újságíró kérhet valamit is az olvasótól, akkor a teljes szerkesztőség nevében kérjük önöket: olyan csatornákból szerezzék be az információkat, amelyek megbízhatók – újságok, portálok (stirioficiale.ro), hírcsatornák, amelyeknek az informáltságához, szándékaihoz nem fér kétség. És a második, talán ennél fontosabb dolog: ha úgy adja a helyzet, segítsenek egymáson: szomszédokon, barátokon, orvosokon, magyarokon, románokon és igen, romákon is.

Nagy Kálmán

Foto: Business vector created by rawpixel.com – www.freepik.com