A magyar anyanyelvű székelyek a mai Kovászna, Hargita, részben Maros és Kolozs megyékben élnek, és különleges népköltészetük, népszokásaik a húsvéti szokáskörben is jól megfigyelhetők.

Nagycsütörtök Jézus megkínzásának és megöletésének a napja, ennek emlékére Felcsíkon (Csíkdánfalván) közös főzéssel és imádkozással összekötött Úrvacsorát tartanak. Az Úrvacsora tisztító hatású: aki az ekkor készített böjti töltött káposztából eszik, lelkileg megtisztulva készülhet fel a húsvét ünnepére.

Nagypénteken a szentsírőrzés a legfontosabb szokás. A Csíkszereda környékén elhelyezkedő falvakban (Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentdomokos) és a Gyergyó melletti Gyergyóalfaluban fa fegyverekkel felfegyverzett, népviseletes legények őrzik Jézus élettelen testét a nagypénteki misétől egészen a feltámadás napjáig. A magukat „római katonák”-nak, szentségvárdásoknak nevező őrök táncmozdulatokkal váltják egymást az őrségben.

Húsvét első ünnepének reggeléna Kézdivásárhely környéki falvakban (Kézdialmás, Lemhény, Esztelnek) szekeres, lovas határkerülésre indul a falvak népe. E szokásnak nevelő hatása van: a fiatalokban ezzel a határbejárással tudatosítják, melyek a falu termőhatárának legszélső pontjai. A virtuálisan a falu köré rajzolt mágikus kör megvéd a szerencsétlenségektől, az imák és énekek pedig jobb termés reménységét ígérik. A legények a határkerüléskor lóversenyt szerveznek, ennek győztese hozza a Jézus feltámadásának hírét. A templomhoz visszatérő határkerülők közösen vesznek részt az ünnepi misén.

Húsvét második ünnepén csaknem valamennyi székelyföldi faluban „locsolni” járnak a legények és férfiak. A legérdekesebb locsoló szokások a Kovászna környéki falvakban láthatók (Szörcse, Székelytamásfalva). Itt a legények együtt mennek öntözni, zöld fenyőágakkal feldíszített szánt húznak maguk után. Az ágak alatt egy legény bújik meg. A csoport valamennyi házhoz behúzza a szánt, ahol vízzel leöntik a szánt is, a lányokat-asszonyokat is. Ez a hagyomány a román Paparuda szokáskörhöz hasonlít. A szánozás festett tojás ajándékozásával, valamint tánccal zárul. A húsvéti szokáskörnek napjainkban is gazdag népköltészete van: a legények verses köszöntőkkel lépnek be a házakba.

Forrás: Szőcsné Gazda Enikő – cimec.ro, Magyari Tekla – Facebook.