Március 30-i, hétfői plenáris ülésén a parlament 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a koronavírus-törvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig mind leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.

A kormány ahhoz kapott most felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

A koronavírus miatti veszélyhelyzetet a kormány március 11-én hirdette ki, de az Alaptörvény szerint külön parlamenti felhatalmazás nélkül az erről szóló rendelet csak 15 napig maradhatna hatályban.
A törvény fontosabb pontjai

• A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.”
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”

A törvény célja az volt, hogy megállítsa a járványt, és biztosítsa a szükséges keretet a válság következményeinek kezeléséhez, de az Orban Viktor Viktor magyar miniszterelnöknek „korlátlan hatalommal” ruházta fel – figyelmeztette Genf, az ENSZ Emberi Jogi Irodája.

Az ENSZ jogainak szóvivője, Rupert Colville a múlt héten tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a törvényjavaslat “úgy tűnik, hogy gyakorlatilag korlátlanul felhatalmazza a kormányt a rendelettel történő kormányzásra, és egyértelmű határidő nélkül megkerüli a parlamenti ellenőrzést”.

Colville elmondta, hogy a nemzetközi jog csak a sürgõsségi törvényhozást engedélyezi, amely a jelenlegi válságra korlátozódik, és hozzátette, hogy a törvényjavaslat “potenciálisan hûtõ hatással lehet a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon”.

Forrás: index.hu, mindenpercben.hu