Categories
Magyar típusú találkozás

Vélemény: Kár-e a Transindexért?

A magyar irodalom méltatlanul hanyagolt erdélyi klasszikusa, Karácsony Benő regényének címével tette le az erdélyi magyar internetes újságírás alapjait a Transindex. 

Áthallás van a magyarországi index.hu és a transindex.ro közt – az utóbbi az előbbi nyomdokain indult el. Ahogy Magyarországon is kiszállt az alapítók java, itthon is elhagyta a portált Kelemen Attila Ármin – aki szerényen átnyergelt az Erdély Fm rádióhoz, később az OTP-hez. Kelemen személye meghatározó volt a szerkesztőség életében, az ellenzéki (csak háta mögött zsidóként is emlegetett) alapító élesebb hangvételt, merészebb újságírást honosított meg. A Transindex fiatalos és kellőképp szemtelen is volt, merészebb szóhasználatában, de tartalmában is. 

Hol tört meg mindez? A Transindex természetes liberális beállítódása már akkor meghatározó volt, amikor a magyarországi pártpolitikából átszállva nem volt szitok a liberalizmus. (Az autonómia kérdése, kisebbségi jogok, nyelvi jogok mind liberális tőről fakadnak, de ez más lapra tartozik, hogy a jobbos erdélyi magyarok lényegében balos dolgokat kérnek.) 

A Transindex tartalmi minőségének hanyatlása Balázsi-Pál Előd főszerkesztő távozása után következett be: ekkor lett Kulcsár Árpád főszerkesztő, ekkor robbantotta ki a Váta Lóránd színész nevéhez köthető „erdélyi metoo” történetet (amely sajtóetikailag mindenképpen kifogásolható volt, az ebből keletkező pert el is veszítette a szerző). 

Nem működő szerkesztőségi elvek 

A Transindex fősodrása átnyergelt az USA felkapott toposzaira: BLM, MeToo, LMBTQ jogok, amerikai szemszögű feminizmus. Ne essék félreértés, ezek a kérdések Erdély számára sem semlegesek, azonban a hazai társadalmi berendezkedés egyszerűen nem alkalmas pillanatnyilag ilyen kérdések állandó tematizálására. A Contact-Kontakt laza struktúrájú szerkesztőségének az a véleménye, hogy az emberek személyiségi jogait tiszteletben kell tartani: szexuális orientálódástól, etnikai hozzátartozástól függetlenül. A diszkrimináció nem a mi asztalunk – hangsúlyozottan, nem gondoljuk azt, hogy a felsorolt kérdésekről nem kell beszélni. 

A szélesebb közönség reakciójából ítélve a Transindex azonban nem tematizált jól. Más szavakkal fogalmazva, olyan kérdéseket vetettek fel, amelyekre az olvasók nem voltak nagyon kíváncsiak. Érzésünk szerint a megosztó témák hoztak kattintásokat, azonban régi olvasóknak is az csapódott le, hogy a Transindex egyre inkább ezekről szól. Talán az is kijelenthető, hogy a Transindex megpróbált egyfajta erdélyi cancel kultúrát megteremteni – ami egy eleve kis közösségben nehezen működtethető és kontraproduktív is. 

Közben háttérbe szorultak közéleti témák, a tömbmagyarságot Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen érintő problémák, de Kolozsvárról is egyre kevesebb szó esett – holott a 

szerkesztőség ott működött. Az olvasók ellenszenve többféleképp magyarázható: a Fidesz indíttatású média, ami sokkal jobban működik az erdélyi magyaroknál, más témákat diktált. Ezt a szerkesztőség nem ismerte fel, illetve a magyarországi baloldali sajtó meghosszabbításaként alapjából mindent elítélt, ami a Fideszhez köthető. Ezek Erdélyben azért nagyberuházások, egy-egy közönség életében fontos pontok voltak – nehezen mérhetők úgy, ahogy Magyarországon látszanak. A Fidesz minden hibája ellenére komoly segítséget nyújt az erdélyi magyarságnak – ez egy kettős helyzetet teremt, amelyet objektív újságírásban nem szabad figyelmen kívül hagyni. 

Minőségi hanyatlás 

A Transindex minőségi portálból egy kevésbé informatív, kevésbé jó minőségben megírt platform lett, ahonnan kiszorult a sok álláspontú, jellegzetesen erdélyi sokszínűség. A sport és a technika rovatok, de a divat, színház, film és zenekritika is elenyészőleg tűnt csak fel. A frissessége lett oda a szerkesztőségnek – mintha a romló anyagi helyzet mellett megsavanyodott volna a szerkesztői brancs. Ez utóbbi egyébként érthető, de… 

De. Az erdélyi sajtóra jellemző – sajnos – hogy kis pénzből, alacsony profit, vagy éppen éppen-csak-hogy a víz felett marad. A Transindex RMDSZ kritikája helyénvaló – csak hát maga után vonja a Communitas finanszírozásának elmaradását. Nem lehet valakit szidni és pénzt is kérni tőle. Baj, hogy a magyarországi források, egyben Fidesz források is – így ugye tőlük nem lehetett pályázni sem, az ellenzék pedig nem volt érdekelt az erdélyi sajtóban. (Újra visszaköszön a Fidesz iránti, erdélyi kettősség.) 

A búcsú és Fall Sándor 

A Transindex ellehetetlenítve érezte megát. Más szavakkal nem volt kész egyik politikai entitás kegyeiért sem esedezni, ami erkölcsileg tényleg dicséretes. A bevételek útja ettől még nyitva állt volna a szerkesztőség számára – itt azonban a tartalom minősége és mennyisége is keresztbe tett. A Transindex lassan frissült a politikán és közéleten kívül húzó részekre nem volt lehetősége, vagy akarata hangsúlyt fektetni. Nem volt bevétel – következtetünk abból az üzenetből, amelyet a szerkesztőség kollektív felmondása kísért. 

Fall Sándor, a Főtér.ro portálon fogalmazza meg, hogy az újságírók közt volt egyfajta hallgatólagos egyezség arról, hogy egymásba, ha eltérő nézeteket is vallunk, nem rúgunk bele. A Transindex hattyúdala túlzottan is mi és mindenki más jellegűre sikeredett. Ez elsősorban azzal a pár médiaorgánummal szemben nem fair, akik tényleg összekaparják a fennmaradáshoz szükséges pénzt reklámból, mindenféle pályázatból és pont ugyanolyan kis pénzen élnek, mint vélhetőleg a Transindexesek. 

A búcsú egy másik aspektusa is sántít. A Transindex stábja igyekezett erőteljesen azt a látszatot kelteni, hogy ugyanúgy jártak, mint az Index. Ha így van, ezt nem támasztották alá bizonyítékokkal, tudtunk szerint ugyanis nem vette meg a céget egy olyan politikai entitás, aki a véleményszabad leírásának keresztbe akart tenni. Minden látszat szerint a szerkesztőség távozása személyes gazdasági lépés volt, tehát nem a mundér becsületét, elveket védtek, hanem, bármennyire is érthető az ok, a tulajdon megélhetésüket – innen pedig a szerkesztőség távozása már nem annyira heroikus. Hangsúlyozzuk: nem elvárás 

senkivel szemben, hogy kis pénzen nyomorogva éljen, viszont, ha az illető ezt úgy akarja beállítani, hogy ő politikai machinációk áldozata, akkor nem felel meg a valóságnak. 

És akkor kár a Transindexért? 

Igen. Kár. Egy minőségi, jól megírt cikkeket kínáló sajtóorgánum, saját hanggal, komoly vitaindító potenciállal fontos az erdélyi magyar mikroközösség számára. A Transindex sokáig ezt a funkciót látta el, derekasan. Hogy mikor szűnt meg ilyen funkcióból, társadalmilag kevésbé relevánssá válni, nem köthető egy bizonyos dátumhoz. A funkció továbbra is üres, de ha a szerkesztőség Transtelex címen is ugyanazt teszi, mint a korábbi portál évek óta zajló lassú haláltusájában, akkor kár volt új felületet létrehozni, illetve ehhez anyagi segítséget kérni. Bízunk benne, hogy a Transtelex felfrissülést hoz az erdélyi médiába és betölti azt a szerepet, amit korábban oly jól ellátott.

Nagy Kálmán

Categories
Locale Nationale Stiri

Demisie în bloc în redacția Transindex, la mai puțin de două luni înainte de alegerile din Ungaria

Întreaga echipă de jurnaliști a portalului Transindex, considerat drept unul dintre ultimele publicații independente de limbă maghiară din Transilvania, și-a anunțat, marți, demisia, după 23 de ani de funcționare, cu mai puțin de două luni până la alegerile din Ungaria, programate pentru data de 3 aprilie.

Într-un text publicat marți pe site-ul Transindex, jurnaliștii își explică prin cuvintele: „simțim că munca noastră în cadrul acestei instituții a devenit cu totul imposibilă și nu mai putem să îndeplinim sarcina care ar fi sarcina unei prese libere”.

„Cu toții observăm că spațiile libertății de exprimare și publicitate maghiară din Transilvania au devenit din ce în ce mai restrânse în ultima perioadă. De aproape doi ani, luptăm pentru supraviețuirea noastră într-un mediu politic (…) acum facem bagajele pentru că nu mai avem de ales”, mai precizează jurnaliștii maghiari.

Ei au afirmat că, în perioada în care au lucrat pentru site-ul Transindex, au făcut presă conform deciziilor redacției și nu după agenda vreunui partid politic.

Potrivit jurnaliștilor maghiari, proprietarul majoritar al Transindex „este pe cale să vândă” și în acest context, „nu ne mai vedem independența ca jurnaliști”.

Transindex este operată de o companie și de o asociație neguvernamentală. ONG-ul a fost fondat de membri ai echipei editoriale și este condusă de foști și actuali membri.

Acționarul majoritar al companiei este Áron Hajdú, director al Transindex, iar Annamária Gyöngyi deține 30% din acțiuni.

Sursa: g4media.ro

Foto: itthon.transindex.ro