Categories
Internationale Politic

„Amabilităţi” româno-ungare în plină pandemie. Faza diplomatică

După ce, la începutul săptămânii trecute, parlamentara Szabó Tímea a susținut că guvernul de la Budapesta a început o campanie de denigrare împotriva ei, susținută de presa aservită actualului premier, Viktor Orbán, după o luare de poziție în Parlament prin care condamna gestul acestuia de a le trimite echipamente de protecție și ajutoare medicale maghiarilor din afara graniței, conflictul s-a externalizat, trecând de la o problemă internă la un conflict diplomatic româno-ungar.

Totul s-a petrecut în urma gestului ministrului de Externe al Ungariei, Péter Szijjártó, care în weekend a făcut public pe Facebook un mesaj pe care ambasadorul României la Budapesta, Marius Lazurca, l-a expediat către mai mulți ambasadori, pe un grup de WhatsApp, cu scopul de a-i informa că o politiciană a opoziției maghiare a fost atacată și insultată. În opinia ministrului ungar, gestul amdasadorului român este unul de nivel atât de josnic, încât l-a determinat să afirme că „probabil de aici nu se poate coborî mai jos” și că „este șocantă isteria mincinoasă evidentă a ambasadorului român”.

https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/160785965413962

Se pare însă că Marius Lazurca și-a exprimat solidaritatea față de Szabó Tímea, care nu doar că a fost întreruptă în timpul discursului din Parlament și discreditată de anumite publicații, dar, după cum a afirmat public, ar fi primit și amenințări personale prin telefon. Mai mult decât atât, ambasadorul român i-a trimis un mesaj de solidaritate parlamentarei în care precizează totodată că deși își cunoaște obligația de a rămâne în afara și deasupra competiției politice din Ungaria și se și supune acestei reguli, nu poate abdica de la principiile fundamentale ale decenței umane și bunului simț, exprimându-și totodată speranța că Szabó Tímea va rezista după insultele primite.

Cu toate că Szabó Tímea a lămurit public faptul că poziția sa nu are legătură cu maghiarii din Transilvania sau din alte zone vecine, ci cu felul defectuos în care consideră că s-a făcut distribuirea de echipamente pe teritoriul Ungariei, pentru cetățenii acestei țări, ea precizând într-o postare explicativă că trei dintre cei patru bunici ai săi provin din Transilvania, deci este legată afectiv de această zonă, Péter Szijjártó a insistat asupra faptului că problema parlamentarei din opoziție se referă doar la ajutorul trimis de statul ungar maghiarilor din Ardeal și Ținutul Secuiesc. În plus, el a mai afirmat că, în opinia sa, ambasadorului român îi convine că există în Parlamentul Ungariei partide care gândesc ca el. „Să clarificăm faptul că opoziția maghiară, cu Szabó Tímea în rândurile ei, și ambasadorul român trebuie să înțeleagă limpede ca apa că maghiarii din afara granițelor sunt parte a națiunii maghiare. De aceea, și în viitor îi vom ajuta exact cum am făcut-o și până acum”, a subliniat în încheierea controversatei postări de pe Facebook, ministrul ungar.

Până în prezent, Ministerul Afacerilor Externe nu a făcut nicio declarație cu privire la conflictul iscat, dar în politica românească au existat luări de poziție în acest sens. „Reacția disproporționată a lui Péter Szijjártó, ministrul de Externe al Ungariei, față de ambasadorul României la Budapesta trebuie să primească o replică de solidaritate a MAE cu diplomatul român Marius Lazurca”, a scirs fostul premier tehnocrat al României, Dacian Cioloș pe pagina sa de Facebook, unde și-a exprimat aprecierea și solidaritatea față de ambsadorul român, precizând totodată că îi va solicita liderului PPE să facă demersurile necesare la nivelul guvernului ungar pentru a pune capăt unor asemenea escaladări de limbaj și comportament politic cât timp se consideră parte din Europa valorilor democratice.

https://www.facebook.com/dacianciolos/posts/2912774955426437

Preşedintele UDMR, Hunor Kelemen, vede în gestul guvernului ungar un act de solidaritate, dar și o dovadă a faptului că maghiarii din afara granițelor țării se pot baza pe el, conform celor declarate în emisiunea „Bună dimineaţa, Ungaria!” de pe postul ungar de radio Kossuth – precizează g4media.

România și Ungaria nu se află la primul conflict diplomatic din timpul mandatului ambasadorului Marius Lazurca. Relații tensionate între cele două state au mai avut loc și în 2019, pe fondul acordării de ajutoare financiare pentru fermierii din Transilvania de către guvernul de la Budapesta. Atunci, ambasadorul român a atras atenția asupra faptului că acordarea subvențiilor respective s-a făcut fără un acord prealabil al României în acest sens.

Mirela Cara Dragu

Surse: g4media.ro, Facebook.

Categories
Magyar típusú találkozás

Magyarországi bal oldal vs. erdélyi magyarok: soha sem lesz ebből már barátság?

Az erdélyi magyarok valószínűleg soha sem bocsájtják meg a kollektív magyarországi balnak az áldatlan emlékű december 5-ét, amikor is 2004-ben úgy alakult, hogy a határon túli magyarok nem kaptak kettős állampolgárságot.

EU-n kívüli országokban pedig jól jött volna, ám itt van folytatásnak a HA, ami jelzi, hogy valaki, valamit végletesen elrontott. Magyarországon ugyanis politikai kérdés lett a határon túli magyarság ügye. Mondhatjuk úgy is, hogy elpolitizálták azt, ami nemzeti minimum lett volna: a magát kultúrája okán együvé soroló nemzetnek volt egy esélye, hogy jelképesen egyesüljön. Hogy mit javított volna ez a kisebbségek lelkivilágán, vagy az összmagyar Trianon bántalmakon? Kérem, nem tudja ezt ma már senki megsaccolni.

Annak, hogy az anyaországi balosoktól ma Erdélyben tömör undora van az átlagos magyarnak, itt keresendő a gyökere. Ez a magyarázat az átlag erdélyi magyar Fidesz barátságára is: a Fidesz ugyanis az ügy mellé állt. Ez az a korszak, amelyben el lehet hinni, hogy az RMDSZ-szel akkoriban még rossz viszonyban lévő párt valóban nem csak politikai tőkét látott a dologban. Orbán Viktor ekkoriban talán kevésbé volt egyeduralkodó, Németh Zsolt, Deutsch Tamás és még sokan mások átlagosan határon túli magyar szimpatizánsok voltak. Az első Gyurcsány Ferenc által fémjelzett kormány és tagjai 800 000 állampolgárságkérővel riogattak – holott nyilván ők is tisztában voltak az állítás valótlanságával. Azt állítani, hogy csak a jobb, netalán csak a baloldal hibája lett volna belpolitikai kérdéssé degradálni a határontúliakat igazságtalan lenne, hiszen mindkét rész sáros az ügyben, ha eltérő mértékben is.

Nem lehet azt állítani, hogy a Fidesz csupán a saját igazáért küzdve döntött a külhoniak honosításáról: azonban ennek gyümölcsét az alakulat folyamatosan aratja. (Magyarország Csíkszeredai Nagykövetségén pl. név szerint elhangzik Orbán Viktor neve minden egyes honosítási ceremóniánál – furcsaság ez, hiszen mondjuk Svédországban nem létezik állampolgári eskütétel, Románia, Magyarország és általában a nemzetiségi kérdésekkel bajlódó balkáni államokban igen.)

Magyarországon a bal és jobboldal állóháborúja meggyőzte a közvéleményt arról, hogy Erdélyben minden magyar a Fideszre szavaz. A baloldal saját kudarcát is a határontúliakra kente, mai napig tartja magát a toposz, hogy a Fidesz kétharmados többségét így szerezte meg (gyakorlatban a legsötétebb becslések szerint is két képviselőt jelenthettek a határon túlról érkező szavazatok, de valósan inkább egyet).

Így jutunk el 2020-hoz, a Covid-19 által fémjelzett időszakhoz. Mint ismeretes, mi is beszámoltunk a Magyarország által Romániába küldött segélyszállítmányról, illetve az azt övező nyilatkozatháborúról. Ennek a politikai pufogtatásnak lett része Párbeszéd Magyarországért (korábban a Lehet Más a Politika – LMP) képviselője, Szabó Tímea, aki, ha nem is annyira élesen, mint az a Fideszközeli média tolmácsolásában elhangzott, de mégis szóvá tette a határon túlra nyújtott segélyt. Nézzük csak újra, valamelyest hidegebb fejjel:

https://www.youtube.com/watch?v=l3jVWfaAmcM

A képviselő teljes gőzzel futott a falnak, hiszen kezdettől fogva nem fogalmaz tisztán: a Fidesz frakció rá is húzza a vizes lepedőt, később a terebélyes média apparátusát is bevetve. A képviselő utólag ezt írja a Facebook oldalán: „A mondatom másik fele eredetileg az volt: semmi baj nincs azzal, ha a kormány segít másokon, azzal viszont igen, hogy az állítólagos hazai 20 milliós maszkkészlet hetek óta raktárban áll, nem osztják szét, miközben a kórházak, háziorvosok és az emberek nem jutnak hozzá a megfelelő védőfelszereléshez.”

A helyzetet a korábban felvázolt szűrőn át elemezve elég egyértelmű: a képviselő úgy szólalt fel, hogy figyelmen kívül hagyta a határon túli magyarság kérdését, illetve nem mérte fel ennek a kijelentésnek a súlyát. Erdélyben a Fidesz közeli média azonnal ráállt a Szabó szapulására, illetve a leggátlástalanabb Fidesz szócső, a Pesti Srácok Bölöni László futballedző válaszát közli, amelyben terjedelmesen odamond a képviselőnek. (Talán azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy az adott írás mennyire lehet valóban Bölöni tollából, de ez olyan információ, amit nem áll módunkban megszerezni.)

Mi változott 2004-től? Lényegében annyi, hogy az RMDSZ kibékült a Fidesszel, így többé-kevésbé megfelelnek a Budapesten gyártott kommunikációs elveknek. (Tegyük hozzá, hogy a Fidesz támogatás jól jön az alakulatnak, hiszen elősorban a magyar érzelmekre ható retorikára fogékony, tömbmagyar vidéken jelentős választási mozgósítást hoz a Fidesz partnerség). Ami nem változott, hogy a határon túli magyarságot változatlanul politikai eszköznek használják fel, immár a tulajdon hozzájárulásával. A támogatásnak ugyanis van ára: a Fidesz előtti főhajtás, amelyet egyelőre önként és dalolva vállal az erdélyi magyarság. A hosszútávú következményeket nehéz felmérni, minden esetre egy erőforrása van Székelyföldnek, Kárpátaljának, Felvidéknek és a Vajdaságnak, ami az Orbán Viktor víziójában hiánycikk: a magyar ember. Nehéz megítélni most, hogy ezzel mit kíván kezdeni, de nehéz lenne elhinni, hogy hosszú távon a Fidesz nem kívánja nettósítani ezt az erőforrást. Ha a Fidesz egyszer mégis leesik a nyeregből az RMDSZ is megüti magát: ebben a felállásban ugyanis a bal oldal nem állhat mellé. Az állítás fordítva is igaz…

Nagy Kálmán