Categories
Hírek magyarul Stiri

A DIGI szerint Magyarországon az 5G-re indokolatlan fizetnek majd többet

A következő 15 évben, a magyar állampolgárok a legmagasabb árakat Európában az alapvető mobilkommunikációs szolgáltatásokért fognak fizetni.

Március 26-án rendezte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az 5G-s frekvenciák árverését, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. részvételével. A licitáló vállalatok összesen 128 490 000 001 forint értékben vásároltak három frekvenciasávban tizenöt évre szóló használati jogosultságot.

A DIGI erre reagálva közleményt adott ki, amiben tisztességtelennek tartják, és vitatják az NMHH döntését az 5G frekvencia-árverés gyorsított lebonyolításáról, ami figyelmen kívül hagyta a cég kizárását követően előterjesztett jogorvoslati kérelmet.

A DIGI Csoport úgy véli, hogy a verseny korlátozásával, és a negyedik mobilszolgáltató frekvenciaspektrumokhoz való hozzáférésének megakadályozásával az NMHH drasztikusan rontja a magyar fogyasztók esélyeit arra, hogy versenyképes áron vehessenek igénybe alapvető szolgáltatásokat. Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy az Európai Bizottság által az EU-országokban alkalmazott mobil internet tarifákról 2019-ben közölt tanulmány szerint Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a mobil adatszolgáltatáshoz való hozzáférés a legdrágább Európában.

A magyar fogyasztók magasabb díjakat fizetnek, mint az Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban élők, és a cég álláspontja szerint nem túlzó kijelentés, hogy ezzel a döntéssel a hatóság az utóbbi években követett stratégia folytatása mellett döntött, amivel megakadályozzák az új versenytársak megjelenését a hang- és mobil adatátviteli szolgáltatások piacán.

A közlemény kitér arra is, hogy a hatékony verseny hiányának és a magas fogyasztói áraknak köszönhetően az elmúlt években Magyarország az utolsó helyre került Európában a mobil internet-szolgáltatások elterjedtsége tekintetében, és a cég szerint megdöbbentő, hogy a fogyasztóknak csak 60%-a fér hozzá mobil internethez Magyarországon.

A DIGI kiemeli: tekintettel arra, hogy a lakosság 40%-a nem tudja megfizetni a jelenleg használatban lévő 2G/3G/4G frekvenciaspektrumokon nyújtott mobil internet szolgáltatásokat sem, érthetetlen számunkra, hogy miért döntött úgy az NMHH, hogy kizár egy új szolgáltatót, majd jogorvoslati kérelmének elbírálását sem kivárva, a fogyasztói érdekeket figyelmen kívül hagyva egy gyorsított eljárásban oszt el új frekvenciasávokat a következő 15 évre az 5G spektrumokban.

A fentiek alapján a DIGI Csoport felkérte a hatóságot, hogy vonja vissza az árverési eljárás március 26-án bejelentett eredményét, és olyan módon folytassa le az eljárást, amellyel megvalósítja a feladatkörét, mint független piaci szabályozó szerv.

Forrás: 24.hu

Categories
Hírek magyarul Stiri

Orbán Viktor megnyer az ellenfelek ellen a koronavírus törvényről szóló parlamenti szavazás során

Március 30-i, hétfői plenáris ülésén a parlament 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a koronavírus-törvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig mind leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.

A kormány ahhoz kapott most felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

A koronavírus miatti veszélyhelyzetet a kormány március 11-én hirdette ki, de az Alaptörvény szerint külön parlamenti felhatalmazás nélkül az erről szóló rendelet csak 15 napig maradhatna hatályban.
A törvény fontosabb pontjai

• A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak.”
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.”

A törvény célja az volt, hogy megállítsa a járványt, és biztosítsa a szükséges keretet a válság következményeinek kezeléséhez, de az Orban Viktor Viktor magyar miniszterelnöknek „korlátlan hatalommal” ruházta fel – figyelmeztette Genf, az ENSZ Emberi Jogi Irodája.

Az ENSZ jogainak szóvivője, Rupert Colville a múlt héten tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a törvényjavaslat “úgy tűnik, hogy gyakorlatilag korlátlanul felhatalmazza a kormányt a rendelettel történő kormányzásra, és egyértelmű határidő nélkül megkerüli a parlamenti ellenőrzést”.

Colville elmondta, hogy a nemzetközi jog csak a sürgõsségi törvényhozást engedélyezi, amely a jelenlegi válságra korlátozódik, és hozzátette, hogy a törvényjavaslat “potenciálisan hûtõ hatással lehet a véleménynyilvánítás szabadságára Magyarországon”.

Forrás: index.hu, mindenpercben.hu