Még nincs is autópálya, amely Székelyföldet az ország, Európa és a világ többi részéhez kösse – de gond már van körülötte. Egyelőre persze még csak csendesen, de már borzolja a kedélyeket.
A gyrosos okosan találta ki: România vrea autostrăzi, șî eu kampányát. Némi személyi kultusz és nagyobb mennyiségű görög jellegű étel mellé sót is szórt a cég a hazai közlekedés sebébe: csípi is a jónépet a Prahova völgyében és Predeal környékén hétvégente. De Székelyföldön sem jobb a helyzet, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely összeköttetése sem mondható tökéletesnek, ráadásul az egy szomorú sáv és a rajta zúduló forgalom falvakon, községeken át halad. Nyilván áldatlan állapot, autópálya kellene ennek a sors által üldözött országnak, ha nem is 100, de legalább 20 éve. Az autópályák helyzete…. nos arról a talán az a holgyai (Holdea) domb tud mesélni, amelynek a tövében megszakad az A1-es pálya. Ott bámul ki a fejéből a jó nép, hogy az út, zsupsz, menne egy domboldalnak (alagútnak, felüljárónak), ami nincs. Pont. Maradjunk abban, hogy a Romániai Autópályák Sikertörténete című eposz… egyelőre nem tudott megszületni a sztrádák hiányában.
Azért egy kicsit reménykedtünk, amikor választások környékén, tudja már Isten, hogy melyik PNL lovag, de bejelentették, hogy lesz autópálya, nem is 100, hanem 1000 km. (Hirtelen legooglizva épp ez a november 22-i cikk jött elő a Krónika online kiadásának hasábjairól,(https://kronikaonline.ro/gazdasag/csaknem-ezer-kilometer-autopalya-es-gyorsforgalmi-ut-megepiteset-igeri-kormanyprogramjaban-a-pnl), ami annyiban releváns, hogy a választások előtt pár héttel jelent meg. Aki maszlagot sejt, nem téved nagyot – de valahogy , választások után is téma maradt az autópálya építése, amely egy részén a Gyergyói Medencét, másik része pedig Háromszéket érintené. (A cikk régebbi, de legalább látható rajta az elképzelt nyomvonalak mindegyike: https://www.3szek.ro/load/cikk/137911/a-retyi-nyirt-is-surolhatja-az-autopalya)
Hogy az RMDSZ képes-e átnyomni a projektet valósággá, vagy megmarad tarka vonalnak zöld alapon az autópályák száguldó álma – jelenleg kérdéses. Tekintettel arra, hogy a koalícióból tulajdonképp az egyetlen igazán stabil párt a szövetség, van rá esély – ugyanakkor még a helyi királycsinálók véleménye is számíthat sokat. Ugyanis a legjobb, ha a politikum nem dolgozik, hanem csendben van – erre ugyanis nehéz panaszkodni, mert nem csinálják rosszul. A semmit tökéletesen lehet művelni…
A valamivel ugyanis rendszerint baj van. Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi polgármester, aki a régió egyik legagilisabb figurája ezt első kézből tapasztalta meg, a várost elkerülő terelőút megépítésével kapcsolatban. Az Átlátszó Erdélyi divíziója balzaci hosszban tárgyalja az esetet (https://atlatszo.ro/kozpenzek/eu-penzek/botranyosra-sikerult-a-szentgyorgyi-terelout-sikertortenete/), amiből lényegében kiderül, hogy annak ellenére, hogy mindenki akart körgyűrűt a városon átguruló nehéz és nagy mennyiségű forgalom miatt a) senki sem akarja a saját területén, b) a polgármester nem tájékoztatott megfelelően, c) nem a megfelelő nyomvonal szerint készül. Hogy a cikknek mennyire van igaza a b. és c. pontok szerint felsoroltakban, azt nehéz lenne eldönteni, az a. pont viszont világos. Legyen, de ne így – a hogyanra viszont nincs igazán jó válasz. Rendszertani problémák vannak bőven: a polgármesteri hivatal sietteti a dolgot, mert a 24. órában van, illetve a bürökrácia csigatempója és visszásságai komolyt veszélyt jelentenek a kivitelezésre, a kisajátítási törvény nem a reális, hanem valami korábbi (és sok estben fiktív) árat vesz figyelembe. Mérnöki szempontokat sorolunk, ugyanis itt a konkrét fizikai akadályok mellett a későbbi kihasználtsági indexet is kellene tudni – ez pedig olyasféle szakmai tudást feltételez, amely e sorok szerőzinek nincs birtokában.
Marad viszont a minta: a szerencsétlen romániai polgár, aki a nehezen összekuporgatott pénzén vett használt autóval dönget (autópálya, terelőút helyett gödröket), dupla akkora eséllyel hagyja ott a fogát közlekedési balesetben, mint az európai átlag (https://szekelyhon.ro/aktualis/romaniaban-a-legmagasabb-a-kozuti-balesetekben-elhunytak-szama#). Ennek a magyarázata egyrészt a hazai közlekedési kultúra – vagy kulturálatlanság. Tudtunk szerint nincs arról statisztikai adat (valljuk be őszintén, nehéz is lenne elkészíteni), hogy hány baleset születik abból a frusztrációból, hogy a sofőr nem tud haladni, ezért rizikós előzésbe kezd, aminek csattanás a vége… de szubjektíven úgy véljük, hogy sok.
Ezt kellene a két, Székelyföldet érintő, majdan épülő autópálya megoldja – azonban a viharfelhők már gyülekeznek. Értesüléseink szerint Kovászna megyében az autópálya a mezőgazdaságnak jelent újra akadályt: szétszabdal szántókat, egyes gazdáknak 20-30 km plusz utat is jelenthet majd ez – hangsúlyozzuk a feltételes módot, mert egyelőre ígéret van, konkrétum pedig nincs, bár tényleg örvendünk annak, hogy Florin Cîţu (és csapata), kibulizta, hogy az EU-s helyreállítási alapból (ami javarészt hitel) lehessen autópályát is építeni. Munka azért volna bőségesen, ugyanis a józan ész azt kívánná, hogy az ország olyan csomópontjai, mint Nagyvárad, Temesvár, Arad, Brassó, Szeben, Marosvásárhely, Jászvásár, Galac, Bákó, Nagybánya, stb. autópályával legyenek a fővároshoz kötve. Ezen az amúgy Bukarestközpontú gondolkodású PSD kormányzatok sem mozdítottak sokat, a többiek meg annyit sem. A miniszterelnök legalább ígéretet tett arra, hogy a Kárpátokat nem csak a sovén dalban megénekelt batalion-ok, hanem autópálya fogja áthágni (https://www.hirmondo.ro/gazdasag/citu-garantalom-hogy-a-pnl-kormany-mandatuma-alatt-autopalya-fogja-atszelni-a-karpatokat/) mégpedig a PNL kormányzata alatt – igaz, azt is meglebegtette, hogy nem feltétlenül az ő mandátuma alatt. A tavalyi kijelentését egyelőre úgy tűnik, hogy tettekkel is igyekszik alátámasztani.
Záró gondolatként, engedjék meg, hogy a kedvenc összeesküvés elméletem leírjam. Nincs benne sem bilgétsz, sem covidcsipp. A legjobb duma, amit a hazai autópályás fiaskókat lekommunikáló entitások PR részlege kitalált az, hogy a romániai autópályák építését Hollandia ellenzi, a Schengeni Övezetbe történő nyitással együtt. A Schengen csatlakozás megint lekerült témáról, pedig így Covid alatt egészen jól lehetne magyarázni, hogy majd akkor kell gyakorlatba ültetni, ha majd nem kell a járványtól tartani. Milyen jól mutatna a PNL trófeák közt. Ami a hollandok aggódalamit jelenti a konstancai kikötő miatt, még hihető is lenne. Az autópályák építését meggátoló (bolygó)hollandik története azért vicces. Nem kell holland keresztbefeküdjön a vélt, vagy valós nyomvonalakon: gátolja azt a hazai 100 sebből vérző infrastruktúrák kivitelezését szavatoló jogi-bürokráciai útvesztő eléggé. Nem kell oda segítség.
Nagy Kálmán