Categories
Fara categorie

„Singurii care mi s-au părut liberi, decenți, maturi cu adevărat au fost politicienii UDMR”- Andrei Pleșu 

Eseistul Andrei Pleșu, fost ministru al Culturii și fost ministru de Externe, comentează „spectacolul din ultima vreme al politicii românești pare o glumă proastă, rudimentară, provocînd mai mult stupoarea decît rîsul”. Într-un editorial publicat în revista „Dilema Veche”, Pleșu surprinde cu laude la adresa PSD, partid despre care consideră că s-a poziționat corect în criza politică. Apreciați de Pleșu sunt și politicienii UDMR, „singurii liberi, decenți, maturi”.

„Un ultim lucru, după care voi fi încondeiat ca antiromân… Dar nu pot să nu observ că, dintre toți politicienii care au fost solicitați să comenteze „situațiunea” și să facă propuneri de echilibru și eficiență, singurii care mi s-au părut liberi, decenți, maturi cu adevărat au fost politicienii UDMR. Nici acomodanți în sens negustoresc, nici isterici în variantă de bodegă. Și nici cu limba română nu stăteau mai rău decît patrioții noștri. Ba dimpotrivă!

Terminasem de scris aceste rînduri cînd am aflat, din presă, că PSD nu vrea să se asocieze, pentru moțiunea de cenzură, cu USR și AUR. Cu alte cuvinte, nu vrea să fie folosit de partide precare numeric pentru a obține un succes pestriț, fără coerență politică. N-aș fi crezut să ajung să spun asta despre PSD, dar această ultimă decizie a membrilor lui dovedește că, dincolo de toate, e „mai partid” decît încropelile din jur…

În rest, contemplînd divertismentul jalnic oferit de scena noastră politică, nu putem decît să-l reconfirmăm pe „fiul de la facultate” al conului Zaharia Trahanache: „…unde nu e moral, acolo e corupţie, şi o soţietate fără prinţipuri, va să zică că nu le are!”. Dar nu numai „moralul” ne lipsește. Sau „prințipurile”. Ne lipsesc cultura politică, gîndirea articulată, uitarea de sine, pe scurt – inteligența! Au ajuns să aibă dreptate comedianții lui Caragiale. De pildă, Caţavencu: „…În împrejurări ca acestea micile pasiuni trebuie să dispară”. Și, mai ales: „…toţi sîntem români!… Mai mult sau mai puţin oneşti!””, scrie Andrei Pleșu în Dilema Veche.

Sursa: știripesurse.ro

Foto: evz.ro

Categories
Magyar típusú találkozás

RMDSZ jelöltek román koalícióban: ez a jövő?

Román szemszögből is legalább annyira furcsa, hogy Hunyad megyében, vagy éppen Besztercén a PSD, ALDE és a Pro Romania ölelésében indít jelölteket az RMDSZ. Ez lenne az etnikailag egyszínű politizálás vége? Aligha, hisz az EMNP és az MPP egyelőre nem nyitott a román pártok felé.

Szigorúan konzervatív magyar ember nem szavaz román jelöltre – ahogy ez nyilván fordítva is igaz. Persze Hunyad és Beszterce (és Temesvár és Arad és sorolhatnánk) nehezebb helyzet. Tömbmagyarságból, Székelyföldről érkezőknek sokkszerű, hogy Déván, a magyar tannyelvű iskolában a gyerekek egymás közt románul beszélnek. Ilyen környezetben a szavazásra jogosult korú felnőttek is hajlanak a román pártok felé, illetve, árnyaltabban viszonyulnak a román politikumhoz.

Heterogén környezetben a szórványban élő magyarság kevésbé bizonyult fogékonynak az olyan témára, amelyet a román közvélemény magyar Külön fejezet a nemrég fuzionált Mentsétek Meg Romániát (USR) és a Plus színeiben induló politikusok helyzete. Magyar vidéken ők rendszerint a korábban még nem megméretetett, feltörekvő jelöltek: román és magyar jelöltek egyaránt. Ők bár az MPP- és az EMNP-hez hasonlóan az RMDSZ-ből kiábrándult szavazókat célozzák, ennek a szegmensnek egy másik részét fogják meg, konkrétan azokat, akiknek a szövetség nem elég liberális, illetve akik (akárcsak a szórványban élők) úgy vélik, hogy az RMDSZ nem képviseli az emberek érdekeit, csupán a nagypolitikai játszmákban érdekelt.

Persze előzetesen nehéz ezt megtippelni, de vélhetően tömbmagyarságban nem az USR plus, hanem az EMNP és MPP fog több szavazatot elvinni: egyszerűen nagyobb az RMDSZ-t nem eléggé radikálisnak tekintő szavazók száma. Ők a merészebb retorikát részesítik előnyben. Ez helyhatóságra igaz, azonban sokat tud mozdítani a parlamenti választások helyzeténél az, hogy az MPP és az EMNP jó eséllyel nem indít külön listát. Ez már (különösen a helyhatósági választásokon jó eséllyel sokat növekvő USR Plus sikerén felbuzduló szavazókánál) az RMDSZ ellen szavazókat is elmozdíthatja a tőlük távol álló politikai alakulatok irányába.

A szövetség egy leckét azonban megtanult: könnyebb úgy eredményeket elérni, ha valamiféle egyesség keretében történik ez. Részint ez is magyarázza, hogy több helyen nem külön, hanem román listán indul egy-egy jelölt. Amiről a hazai sajtó nem spekulál, de mindenképp szempont, hogy a szövetség kísérletezik a különböző formulákkal, lehetőségekkel, hogy román szövetségesekkel együttműködve érjenek el eredményeket. Nem mintha ezt korábban nem tehették volna meg, de a jelenlegi káoszhelyzetben könnyebb egy-két dolgot kipróbálni, hisz a negatív visszhang eltűnik az általános közéleti ricsajban.

Van még egy másik tényező is, amiért az RMDSZ-nek gondolkodnia kell azon, hogy miként is tud szövetkezni: a magyarság számarányának csökkenése előbb-utóbb ellehetetleníti majd a helyi porondon történő szereplést. Az előbb-utóbb, pedig helyszíntől függően lehet akár idén, akár a következő választások alkalmával – persze tömbmagyar vidékeken ez a veszély nem fenyeget. Még.

Érdekes Székelyudvarhely polgármesterének a Szabad Emberek Pártjában (POL – többnyelvű párt) történő indulása. Gálfi Árpád esete azonban nem a fenti logikát követi, hanem kényszerűségből született: a polgármester korábbi pártbejegyzési kísérlete ugyanis elbukott, így kénytelen volt egyéb opció után nézni.

Külön fejezet a nemrég fuzionált Mentsétek Meg Romániát (USR) és a Plus színeiben induló politikusok helyzete. Magyar vidéken ők rendszerint a korábban még nem megméretetett, feltörekvő jelöltek: román és magyar jelöltek egyaránt. Ők bár az MPP- és az EMNP-hez hasonlóan az RMDSZ-ből kiábrándult szavazókat célozzák, ennek a szegmensnek egy másik részét fogják meg, konkrétan azokat, akiknek a szövetség nem elég liberális, illetve akik (akárcsak a szórványban élők) úgy vélik, hogy az RMDSZ nem képviseli az emberek érdekeit, csupán a nagypolitikai játszmákban érdekelt.

Az erdélyi magyar értelmiség egyébként elképzelhető, hogy hajlandó lenne valamiféle román-magyar vegyes alakulatban gondolkozni, hiszen pont ez a réteg szorult ki a pártból a feltörekvő, alacsonyan képzett, ambiciózus és ennél fogva gátlástalan funkcionáriusok térhódítása mellett. A kérdés azonban, hogy a szlovákiai EP választásokon mélyen alulteljesítő Híd, illetve a konkurens párt miatt pár szavazat hiányában kieső MKP példája mennyire ismétlődne meg Romániában. Lehet, hogy az RMDSZ a közös listákkal jó úton jár? Szeptember 27-e után kiderül.

Nagy Kálmán