Függőség a budapesti narratíváktól
Egy friss LARICS-elemzés szerint a romániai magyar közösség egyre inkább a budapesti kormány üzeneteire, pénzügyi hálózataira és médiájára támaszkodik. A tanulmány szerzője, Matei Blănaru doktorandusz (Bukaresti Egyetem), három fő okot emel ki: Budapest tudatos stratégiáját, Bukarest passzivitását és a román állam teljes ellennarratíva-hiányát.
Budapest stratégiája: média, pénz és politikai identitás
Orbán Viktor és a Fidesz előbb Magyarországon, majd Erdélyben vonta ellenőrzése alá a magyar nyelvű médiát. Ezzel párhuzamosan nagyszabású oktatási és kulturális programokat indítottak – például a „Kos Karoly” programot –, amelyekkel pénzügyi és szimbolikus eszközökkel kötik magukhoz a közösséget.
A cél kettős:
- belpolitikai, mivel a határon túli szavazatok évek óta kulcsfontosságúak a Fidesz választási sikereihez;
- geopolitikai, hiszen Budapest egy „Kárpát-medencei közösséget” akar építeni, amelynek központja kizárólag a magyar főváros lehet.
Ez az identitás nem pusztán kulturális vagy nyelvi, hanem kifejezetten politikai projekt, amely régiós feszültségeket is hordozhat.
Bukarest passzivitása és rövid távú politikai számításai
A tanulmány szerint a román kormányok az elmúlt években rendre szemet hunytak a budapesti befolyás erősödése fölött – sokszor saját belpolitikai érdekeik miatt. A nagy pártok számára az volt a fontos, hogy az RMDSZ révén biztosítani tudják a parlamenti többséget, még ha ennek ára az is volt, hogy a magyar közösség politikailag Budapestre tekint.
Jelképes példa a „Kos Karoly” program, amely jelentős magyar állami támogatásból működik Erdélyben, miközben szelektív, etnikai alapon szervezett, és ellentmond uniós, valamint romániai normáknak.
Hiányzó román ellennarratíva
A román állam semmilyen valós választ nem adott a magyar közösség problémáira. Az egyik legsúlyosabb gond, hogy sok székelyföldi fiatal nem beszél románul, ami súlyosan korlátozza a lehetőségeiket a román munkaerőpiacon, és természetes módon Magyarország felé tereli őket.
Bukarest azonban nem kínált hatékony megoldásokat, így Budapest léphetett a helyébe, és saját magát állíthatta be a „védelmezőként”. Ugyanez igaz a nagy európai vitákra is: migráció, környezetpolitika, gazdasági válság – ahol Orbán Viktor sokaknak hitelesebben szólal meg, mint a román politikusok.
Hosszú távú kockázatok
Blănaru szerint mindez oda vezet, hogy a romániai magyar közösség egyre inkább Budapesthez kapcsolódik, nem pedig Bukaresthez. Ez rövid távon politikai szövetségeket, hosszú távon azonban komoly biztonsági kockázatokat jelenthet.
Ha a budapesti propaganda a jövőben erőteljesebben oroszbarát, NATO-ellenes vagy kifejezetten Románia-ellenes irányt vesz, akkor akár egymillió román állampolgár – vagyis a romániai magyar közösség nagy része – mozdulhat el ebbe az irányba.
Az elemzés üzenete világos: Budapest tudatosan épít, Bukarest passzívan tűr, a romániai magyarok pedig két főváros között rekedve egyre inkább elveszítik kapcsolatukat az ország egészével.
Forrás: adevărul.ro