Románia és Magyarország diplomáciai kapcsolatát az elmúlt két év során újabb tüske nehezítette: a gazdák támogatása.
Magyarország, a magyar politikai alakulatok átlagosan egyetértenek abban, hogy támogatni kívánják a határon túli „nemzettársakat”, bár az aktuális kormánypárt és ellenzék közt komoly eltérések tapasztalhatók a hogyant illetően. Egyelőre a Fidesz fémjelezte támogatások igencsak szép summák formájában érkeznek, sportra, kultúrára és agrár beruházásokra is.
A korábbi, Liviu Dragnea pártelnök alatti szociáldemokrata (PSD) vezetést különösebben nem zavarta a beruházásos kérdés, egyszerűen nem piszkálták meg. Logikailag ugyanis az történik, hogy egy ország egy másik ország állampolgárainak ad pénzt. Hogy lényegében zavarja, vagy sem a Ludovic Orban vezette kormányt, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány pénzt ad a másik ország lakóinak, az műhelytitok. A szájkarate minden esetre rendesen fellángolt, úgy diplomáciai, mint internetes felületeken. Azután persze nem történt semmi, a téma egy aktuálisabb okán lekerült a napirendről.
Lényegében akkor zavarhatná Romániát a magyarországi támogatás, ha azt az állam aláaknázására fordítják, nem pedig futballra, mezőgazdaságra, oktatásra, stb. A PNL kormány is fel-fel villogtatta a ’90-es évek slágerkártyáját, mely szerint Magyarország Erdélyt el kívánja csatolni, de egészen őszintén nyilván ők sem hiszik, hiszen annak katonai látszata lenne román részről. Mivel, hogy nincs szó ilyesmiről, egyszerűen sovén megnyilvánulásnak és populista gesztusnak lehet titulálni az egész akciót.
Az elvi kérdés tehát az, hogy jogában áll-e egy másik államnak a nemzeti kisebbségével szemben pozitív diszkriminációt alkalmazni? Kissé nehéz elhinni azt, hogy ez a szócsata elvi jellegű, ám legyen. A magyar diplomácia egyelőre mellőzte Beszarábia helyzetének tematizálását, holott nem titok, hogy Románia is tesz engedményeket a Moldáv, román nemzetiségű polgárok irányába, mindezt úgy, hogy az országban az orosz befolyás jelentős, Románia pedig jogosan viszolyog egy orosz-román fegyveres konfliktus kimenetelétől.
A magyarországi támogatás ellen ki nem mondott érve azoknak lehet, akik félnek az erdélyi magyarok gazdasági erősödésétől, a magyarság számarányának növekedésétől és ezzel együtt politikai súlyának növekedésétől. A nézet meghaladottságát és fölöslegességét ezen a helyen nem kívánjuk kifejteni, hisz értelmetlen lenne.
Na de, mire jó a magyar pénz? Romániában a gazdák támogatási rendszere túlbürokratizált. Ezt azok a gazdák is mondják, akik Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), vagy egyéb, EU-s forrásokat használnak fel mezőgazdasági fejlesztésekre. Az EU-s támogatások önszabotálása romániai sajátosság, általánosan a korrupciós ügyészség (DNA) belpolitikai eszközként történő felhasználása köré tehető – de nem csak. Az EU-s alapok megpályázásának, illetve a pályázatok bizonyos értelemben történő elszabotálásának (lassú elbírálási folyamat, a Brüsszel által előírtaknál lényegesen több követelmény felállítás, az illetékesek nem segítőkész, problémamegoldás orientált hozzáállása) csökkentette a pályázási kedvet. Több gazda számolt be arról, hogy bankhitelhez kellett folyamodjon az önrész miatt, azonban a pályázat elbírálása, kifizetése csúszott – a beruházás pedig nem tudott haladni, a banki törlesztő részletek pedig maradtak, magyarán, az előrelátottnál nagyságrendekkel megnőttek a kiadások. A magyarországi pályázatok elbírálása, kritériumrendszere gördülékenyebb. (Arra is volt példa, hogy több gazda EU-s pályázat önrészéhez használta fel: ez egyébként magyarországi modell is, ott kormányzati szinten is cél, hogy az EU-s fejlesztési alapokat a maximálisan felhasználják.)
A román diplomáciai tiltakozás azért hatott: a kritériumrendszerekben a magyar nemzetiség nem jelent meg (bár korábban is volt erre példa) és román gazdák is jutottak pénzhez. Statisztika is létezik erről, azonban ennek nem sikerült birtokába jutnunk: érdekes lett volna megtudni, hogy mire költötték el az erdélyi gazdák a támogatást, netán van-e lényeges különbség magyarok és románok közt ezen a téren. A sajtóban fellelhető információk szerint nincsen, a farmerek földrajzi elhelyezkedése okán hasonló célokat fogalmaztak meg, javarészt a versenyképességet serkentő gépesítés a nyerő.
Úgy tűnik, hogy Magyarország kormányát nem zavarja a román résztvevők jelenléte a pályázók közt, legalább is erre utaló jel egyik kommunikációs csatornán sem fedhető fel.
Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy miért jó ez Magyarországnak? Van válasz erre is. A Fidesz habitusába beleillik, hogy anyagilag is hozzájáruljon a határon túli magyarság segítéséhez. Erkölcsi okok mellett ez picit segíti a tulajdon geopolitikai pozícióját, hisz erőforrást ad, olyan értékeset, ami Magyarországon hiánycikk: magyar embert. Ha határon túl vannak magyarok, akkor előbb-utóbb Magyarországra is átvándorolnak páran. Ha a román kormány jelenleg valamiért valóban veszélyforrásként tekinthet Magyarországra az éppen ez: a humán erőforrás elszívása. Ezt azonban csak a romániai gazdaság erősödése tudja orvosolni…
Nagy Kálmán